Múzeumba kerülhetnek a régi neonreklámok

Bár a rendszerváltás utáni évtizedben sokan próbálkoztak a "neonörökség" megmentésével, a 2010-es évek végén az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézetének projektje segítette a téma újrafelfedezését. A hallgatói kezdeményezésre – Prusinszki István fotósorozatára – épülő gyakorlat komoly médiavisszhangot váltott ki, a projektben résztvevő hallgatók számára pedig jó példa volt arra, hogy egy digitális gyűjtemény nem csak könyvekből vagy zárt térben őrzött értékekből készülhet.

2021-ben neonmentő aláírásgyűjtés indult, a civil kezdeményezés sajtóközleményében az intézeti projektet vezető Fodor János adjunktust is megszólaltatták. "Hallgatóinkkal azért hoztuk létre 2017-ben a budapesti neonok gyűjteményét, hogy legalább fotókon és leírásokon keresztül értelmezhető maradjon a fogyatkozó neonörökség. Kutatás közben értettük meg, hogy a neonok nem csak cégérként, reklám- és cégtörténeti emlékként értékesek, de épített környezetünk színes metarétegeként pótolhatatlan várostörténeti örökséggé váltak – mondta Fodor János. –

Tetőkön, homlokzatokon elhelyezve házainkat, életünk tereit jelölik évtizedek óta,

korszakhatárokon keresztül jelenünket gazdagítják múltunk formakultúrájával, tipográfiájával, sőt a letűnt hatalom népnevelő ambícióira is figyelmeztetnek. Térkép, fotók, leírások őrizhetik és kutathatóvá tehetik az eltűnt neonok emlékét, de nem pótolják az eredeti élményt, a mindennapi találkozást, e környezetünket tovább jelölő örökség fennmaradását." 

Az aláírásgyűjtés sikeres volt, a témáról a kezdeményezők tárgyalhattak a Budapesti Önkormányzat illetékeseivel. Bár a neonreklámok eredeti helyükön aligha maradhatnak, lehetséges gyűjtőhelyként szóba került az épülő új Közlekedési Múzeum vagy egy erre a célra kijelölt tűzfal. A neonok mozgatásának költségeire most közösségi költségvetésre pályáznak a kezdeményezők, s felvették a kapcsolatot az Elektrotechnikai Múzeummal és a Kiscelli Múzeummal is.

Forrás: elte.lis