Munkahelyi közösségek a Z generáció és a home office korszakában

2024.06.13.
Munkahelyi közösségek a Z generáció és a home office korszakában
Az ELTE Szervezet- és Vezetéspszichológia Tanszék második SZERVEZ@ konferenciáján a meghívott szakemberek és a kar kutatói azt vizsgálták, hogy a hibrid és távolléti munkavégzési formák bevezetésével a különböző intézmények milyen eszközökkel tarthatják meg szakmai közösségeiket.

A rendezvény A hibrid közösségek megtartó ereje című panelbeszélgetésén a magyar szervezet- és vezetésfejlesztő piac elismert szakértői osztották meg tapasztalataikat arról, hogyan támogatják a közösségek megőrzését, és hogyan erősítik az összetartozás érzését. Kiss Orhidea munka- és szervezetpszichológus, az ELTE PPK egyetemi docense moderálásával Koncz András szervezetfejlesztő, a Neosys ügyvezetője, Németh Gergely igazságügyi szakértő, a COVA szervezetpszichológusa, Székely Vince tréner, a Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület elnöke és Vicsek András szervezeti hálózatelemző, a Maven7 ügyvezetője bemutatták stratégiáikat, amelyekkel a távmunkában dolgozók is bevonhatók a közösségépítő tevékenységekbe. A szakemberek szemléltették a szervezetek bizonytalanságait, a vezetők fizikai és mentális leterheltségét, de szó esett a teljesítménycélú támogatásról, valamint a dolgozók mentális jóllétét szolgáló vezetői szerepeikről is.

A konferencia kutató és a gyakorló szakemberek páros előadásaival folytatódott. Elsőként a generatív vezetés témaköre került napirendre. Ilea Izabell munkahelyi szakpszichológus, a PTE Pszichológia Intézet tanársegéde olyan vezető képét vázolta fel, aki nemcsak a vállalat nyereségességét tartja szem előtt, hanem odafigyel a munkavállalókra és a szervezet tágabb környezetére gyakorolt hatásokra is. Előadótársa, Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője és a Startup Hungary kuratóriumának tagja gyakorlati oldalról mutatta be a legacy leadership jelenségét és a felelős üzleti működést: olyan hosszú távú stratégiával rendelkező vezetőkről beszélt, akik tudatosan foglalkoznak azzal, milyen értéket hagynak maguk után, illetve hogyan lehet elérni azt, hogy az alkalmazottak valóban értelmét lássák a munkába járásnak.

A második előadópáros a csendes kilépés jelenségét ragadta meg. Frankó Luca tanácsadó pszichológus, az ELTE PPK egyetemi adjunktusa kitért a jelenség érzelmi-motivációs háttérére és kiemelte: bizonyított, hogy a Z generációs munkavállalók között nagyobb arányban fordul elő, hogy felmondás helyett csak a minimum elvégzésére törekednek. Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta példákkal szemléltette, hogy

a fiatal munkavállalók egészen másfajta munkakultúrában kívánnak működni,

mint amit jelenleg a gazdasági szervezetek, munkahelyek kínálnak. Az előadás üzenete egy újfajta munkakultúra kialakításának a szükségessége volt, ahol a munka- és a magánéleti szféra megfelelő egyensúlyba kerül.

A Kádi Anna tanácsadó szakpszichológus, a PPK egyetemi adjunktusa által vezetett, a pszichológia társszakmáiról szóló kerekasztal-beszélgetésen Vizin Gabriella klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a PPK egyetemi adjunktusa, Vagdalt Eszter szakpszcihológus, a PPK életvezetési tanácsadója és Móra László Xavér pszichoterapeuta, a PPK egyetemi adjunktusa vitatták meg, hol vannak a klinikai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, coach és szervezetfejlesztő pszichológus szakmák határvonalai és átjárási lehetőségei.

A konferencia útravalót adott ahhoz, hogy a szervezetek és szakmák megtartó közösségeiről a jövő pszichológusai új szemmel, gyakorlati megoldások és kutatói kérdések mentén gondolkodjanak.

Forrás: ELTE PPK