Min múlik a gyerek neme?

Mivel az embernél az utódok nemét az ivari kromoszómák határozzák meg, joggal gondolhatnánk, hogy 50–50 százalék esély van arra, hogy fiú- vagy lánygyermek szülessen. Számos kutatási eredmény azonban arra utal, hogy ez nem teljesen így van. Az emberi populációkban néhány százalékkal több fiúutód születik, mint lány, de ami ennél sokkal izgalmasabb, hogy a tanulmányok egy része szerint a családok közötti változatosság az utódok nemében számos tényezővel mutathat összefüggést.

Egyes vizsgálatok alapján azok az anyák, akik egészségesebbnek érezték magukat, és hosszabb életet jósoltak maguknak, több fiút szültek. Stresszhelyzetben,  például környezeti katasztrófák, gazdasági recesszió és éhínség idején viszont több tanulmány szerint nagyobb eséllyel születik lánygyermek.

Köztudott, hogy az anya állapota erőteljesen befolyásolhatja a magzat fejlődését, jövőbeli életképességét. Ez utóbbi tulajdonság sok fajnál a hím- vagy fiúutódok pártalálási esélyeire van nagyobb befolyással, vagyis

egy jó adottságokkal rendelkező fiúutód nagyobb sikert érhet el, mint egy hasonló adottságú lány.

Míg egy rossz életkörülmények között élő anya számára pont a lányutódok létrehozása lehet előnyösebb, mert egy gyengébb minőségű hím/fiú gyakran egyáltalán nem jut szaporodási lehetőséghez.

Azt a jelenséget, amikor az utódok neme nem véletlenszerű, hanem a környezet vagy a szülők tulajdonságainak függvényében alakul ki, a szakirodalom ivararány-manipulációnak nevezi. A kifejezés kicsit félrevezető, hiszen nem aktív, tudatos folyamatról van szó, hanem bizonyos élettani paraméterek megváltozása állhat a háttérben, így talán helyesebb ivararány-eltolódásnak nevezni.

„Az eddigi vizsgálatok elsősorban az ivararány-mintázatok leírására koncentráltak, azok hatását az utódok rátermettségére, vagyis sikerességére nagyon kevesen próbálták vizsgálni. Ezen kivételek közé tartozik az a tanulmány, amely azt próbálta elemezni, hogy a dollármilliárdosok családjaiban megfigyelhető nagyobb fiúarány hogyan hat a rátermettségre. Azt találták, hogy

a milliárdosok fiúgyerekei több unokával ajándékozták meg a szülőket, mint a lánygyerekei,

tehát a megfigyelt fiútúlsúly evolúciós szempontból előnyös volt. Kérdés, hogy csak ebben a speciális csoportban jelentkeznek-e az előnyök, vagy általánosnak tekinthetők. Az ELTE Viselkedésökológiai Csoportjában erre próbálunk választ találni egy vizsgálatsorozat részeként” – mondja Rosivall Balázs egyetemi adjunktus, a kutatás vezetője.

Az ELTE kutatói két online kérdőíves felmérést végeznek a magyarországi népesség körében: az első, jelenleg is aktív kérdőívben arra kíváncsiak, hogy a családban található fiúk és lányok aránya összefügg-e későbbi gyermekeik, azaz az unokák számával. Az eredmények megbízhatósága szempontjából fontos a nagy mintaszám, ezért arra buzdítanak mindenkit, hogy töltsék ki a kérdőívet.

„A vizsgálatok segíthetnek megtalálni az utódok ivararányában jelentkező változatosság okait. Amennyiben a hipotéziseknek megfelelően valóban olyan nemű gyerekek születnek nagyobb eséllyel, amelyek az adott körülmények között jobb túléléssel, nagyobb várható utódszámmal rendelkeznek, akkor az ebbe való beavatkozás negatív hatással lehet az utódok életére” – teszi hozzá a kutató.

Forrás: ELTE TTK