Mik is azok a Mikrotanúsítványok?

A mikrotanúsítványokról átalában

Amikor a mikrotanúsítványokról beszélünk valami új, fancy dologra, trendre vagy oktatási őrületre gondolunk, mely fenekestül felforgatja vagy felforgathatja az életünket. Pedig ez nem így van. A mikrotanúsítványok tulajdonképpen nem új dolgok, mindössze a megnevezés és a hozzá kapcsolt fogalom, technológia és felsőoktatási rendszerszemlélet az, ami újszerűnek tűnhet. A „mikro” kicsire, a „tanúsítvány” pedig elismerésre utal, tehát lényegében a mikrotanúsítványok tágabb értelemben nem mások, mint valami cselekvést, eredményt, képességet, vagy oktatásmódszertani szakkifejezéssel élve, kompetenciát elismerő okmányok, okiratok. 

Van-e nekem már mikrotanúsítványom?

Ha van már nyelvvizsgánk vagy jogosítványunk, akkor tulajdonképpen igen. Az, hogy valakinek jogosítványa van az azt jelzi, hogy részt vett valamiféle képzésen (pl.: KRESZ tanfolyamon, elsősegély tanfolyamon, vezetési gyakorlatokon) és ezek mentén elsajátította az autóvezetés szabályait, az autóvezetés technikáját, a biztonságos vezetéshez szükséges hozzáállást, az alapvető gépjármű műszaki ismereteket és megfelelő felelősségvállalással képes forgalomban egy gépjárművel való közlekedésre. Ezt a képességét vagy kompetenciáját maga a jogosítvány igazolja, melynek birtokában vezethet a forgalomban. Ilyen formán a jogosítványunk egy olyan okmány, amely megfelel a mikrotanúsítvány egyszerű, köznapi definíciójának.

Ha nyelvvizsgát szerzünk valahol, az is teljesen hasonló, csak ott nem az autóvezetési, hanem az írásbeli, vagy szóbeli (esetleg írásbeli és szóbeli) nyelvi kommunikációs képességeinkről teszünk tanúságot. Erre kapunk mindezt igazoló nyelvvizsga bizonyítványt. 

Összességében tehát maga a mikrotanúsítvány elsőközelítésben nem más, mint egy rövidebb tanulási-, képzési folyamat végén, a kompetenciát vagy elért (tanulási) eredményeket igazoló okirat, melyet magunknál tartva igazolni tudjuk alkalmasságunkat, képességünket az adott elvégzendő feladatra, tevékenységre nézve.

Mit igazolhatnak a mikrotanúsítványok? 

Maga a mikrotanúsítvány önmagában egy kevéssé jól meghatározott, igencsak tág fogalom. Ezért is lehetséges olyan sokféle értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Ami a tanúsítvány mögött van; az elért (tanulási) eredmény, a teljesítés mértéke, mérete és szintje is rendkívül tág határok között mozoghat. Ahogy a mögöttes tanulás, ismeret, képességek és a képzések is hierarchikus rendszerbe szervezhetők, úgy maguk a mikrotanúsítványok is elvileg különböző szintűek lehetnek. A szint itt utalhat az elsajátított ismeret vagy kompetencia mélységére, az alkalmazhatóság vagy felelősségvállalás fokára, de akár az elsajátításhoz kapcsolódó tanulási folyamat hosszára, összetettségére is. A mikrotanúsítványok tehát lehetőséget adnak szintek definiálására, így egyáltalán nem mindegy, hogy amikor mikrotanúsítványokról beszélünk milyen szintű tudást, képességet vagy éppen milyen hosszú tanulási folyamatot gondolunk mögéjük. Ezt a tanúsítványnak valamilyen formában rögzítenie kell. 

Ahogy azt a hétköznapi életben is tapasztalhatjuk, tanúsítványokat, igazolásokat, okleveleket, díjakat, trófeákat alapvetően két féle dologra kaphatunk. Az egyik egy teljesítés, ami lehet például egy futóverseny első helyezése, részvétel egy szemináriumon vagy specifikus eseményen, vagy akár a 20 éves hűségünk egy adott cég vagy szolgáltató iránt. Ezekben az esetekben nincs feltétlenül tényleges képesség, kompetenciamérés, hanem a teljesülés puszta ténye az, amiért az elismerés jár. A másik dolog amire általában oklevelet, igazolást kapunk, amikor tanúságát tesszük annak, hogy valamire képesek vagyunk, valamit meg tudunk csinálni, tehát birtokába jutunk valami ismeretnek, képességnek, tudásnak, esetleg felelősséget tudunk vállalni valami munkafolyamatért (autonómia), vagy a társadalom által elfogadott viselkedésmintázatot mutatunk egy adott tevékenység során (attitűd). Tehát elértünk valamit, ami mérhető, és egy minősített értékelési eljárás során tanúbizonyságot teszünk róla, hogy elértük a szükséges kritérium, optimum vagy átlag szintet. Például letettük a KRESZ vizsgát vagy az angol nyelvvizsgát és erre igazolást, bizonyítványt állítanak ki nekünk. 

A tágabb értelemben vett mikrotanúsítványos definícióval az elvi lehetőségünk megvan mind a különböző mértékű, léptékű és szintű, mérhető és validált eredmények és kompetenciák, mind pedig az egyéni vagy csoportos részvétel, teljesítés díjazására is. 

Mikrotanúsítvány-e a kreditigazolás? 

A fenti tág definíciót követve a válasz elvileg az, hogy igen. A kreditigazolás ugyanis valamilyen teljesítést, illetve szerencsés esetben tudást, képességet is igazol. A gyakorlatban értelmezhetjük a kreditpontokat is tágabb értelemben mikrotanúsítványként, hiszen ezek is elismernek számunkra valamit. Hogy pontosan mit? Az adott szakterületen tanulással töltött időt, vagyis egészpontosan kreditenként 30 hallgatói munkaórát. Az talán egyből érezhető, hogy ilyen szempontból a kreditpontokat mikrotanúsítványként értelmezni mégsem annyira szerencsés, hiszen a tanulással töltött idő igazolása önmagában nem garantálja, hogy meg is tanultuk, amit kellett vagy szerettünk volna, illetve, ha nem specifikáljuk, hogy mit is tanultunk meg a kérdéses idő alatt, akkor igazából érdektelen, hogy mennyi időt töltöttünk tanulással. Emellett az adott dolog elsajátítása egyéntől függően akár több vagy kevesebb időt is igénybe vehet, mint a névleges kreditpont által igazolt idő, amire nézve tanúsítványt kapunk. 

Az Európai Bizottság ajánlása a mikrotanúsítványokkal kapcsolatban 

Na de, akkor mire is használjuk ténylegesen a mikrotanúsítványokat? 

Annak érdekében, hogy a mikrotanúsítványok alatt az Európai Unió tagországaiban mindenki hasonló dolgot értsen, az Európai Bizottság megfogalmazott egy ajánlást, amely próbálja közös mederbe terelni a mikrotanúsítványok gyakorlati alkalmazását. 

Ennek értelmében: 

Tehát az ajánlás értelmében a mikrotanúsítványok már minőségbiztosított dokumentumok, melyek elért tanulási eredményeket és megszerzett kompetenciákat igazolnak. Bár általában kreditpont jár értük, összességében a mikrotanúsítvány értékét nem a kredit, vagyis a tanulással töltött idő, hanem a tanulási eredmény (elsajátított ismeret, képesség, attitűd) határozza meg. A mikrotanúsítványos képzések hosszát az ajánlás nem rögzíti, de a gyakorlatban ezeket a képzéseket 1-15 kreditérték (ECT) mellett hirdetik meg, ami egyben a képzések hosszát is megadja, tehát ezek a tanúsítványok egyedi egyetemi kurzusoktól, akár több kurzusból álló moduloknak megfelelő tudást is közvetíthetnek. Léteznek már 30 kreditpont értékű mikrotanúsítványos képzések is, amelyeket már mikrotanúsítványos mini programokként, rövidebben mikro-programokként tartanak számon. Az ajánlás szerint a tanúsítvány kiállításának fontos feltétele, hogy a tanúsított eredményeket mérjük, értékeljük és ezáltal igazoljuk, hogy az elvárt szintet teljesíti a tanuló. Egyben az is elvárás, hogy a mikrotanúsítvány által közvetített tudás vagy kompetencia önmagában is társadalmi, kulturális vagy munkaerőpiaci hasznosíthatósággal bírjon, bár a definíció a “személyes igények” alatt nyitva hagyja a kaput az önfejlesztés és kizárólag személyes célokból történő képzések mikrotanúsítványosíthatósága irányába is. A klasszikus igazolásokhoz képest érdemi különbség és elvárás, hogy a tanúsítványt a tanuló birtokolja, hordozhatja és megoszthatja. Ez a klasszikus oklevelek, diplomák esetében csak részben teljesül, mert korlátlan megosztásra nincs módunk. Ehhez hitelesített másolatokat kell készítenünk. Mindemellett, a tanulási folyamat (pl.: egy hosszabb diplomás képzés) közben nincs szabadon lehetőségünk részeredményeink igazolására, felmutatására, mivel azok zárt rendszerben, a képzést nyújtó intézmény adminisztrációs rendszerében kerülnek tárolásra, vagyis mi magunk közvetlenül nem birtokoljuk azokat. Végezetül, az ajánlás tartalmazza az egyedi igazolások mellett a tanúsítványok kombinálásának lehetőségét is, ami egyben megnyitja az utat a mikrotanúsítványok hierarchikus rendszerbe, sőt a diplomás képzési programokba való szervezése irányába is. 

Akkor még is mekkora az a mikro?

Az Uniós ajánlások és a gyakorlatban megvalósuló képzések alapján a mikrotanúsítványokhoz kapcsolódó rövid képzések általában nagyságrendileg 1-10 kreditpont értékűek, tehát az akadémiai szabályok értelmében 30-300 tanulói munkaóra tartozik hozzájuk. Ugyanakkor néhány órás, kreditponttal nem rendelkező (ún. non-ECT) képzések is léteznek, és nem is minden képzéshez tartozik direkt kredit érték. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legtöbb mikrotanúsítványos képzést nyújtó intézmény most kurzus vagy szaktárgyi modul méretű képzési egységekben gondolkodik és ezeket akkreditálja, hitelesíti, miközben fenntartja a lehetőséget arra, hogy később ezekből nagyobb “makro”-képzéseket, vagy diplomás képzési programokat építsenek. 

Mi van a tárgyak szintje alatt?

Teljesítéseket, tanulási eredményeket néhány órás képzések vagy akár kurzuson belüli tanórák alatt is elérhetünk. Jelenleg ezek a teljesítések az Uniós ajánlás alapján nem tartoznak a mikrotanúsítványos képzések hatálya alá, és egyedi akkreditációjuk felesleges adminisztratív terhet róna az intézményekre. Ezek követésére ugyanakkor használhatunk “nanotanúsítványokat”, melynek egyik eszköze lehet a digitális tanulási jelvények integrálása a képzési rendszerbe.  Merre tovább a mikrotanúsítványok terén?  Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a mikrotanúsítványok fogalmát a hétköznapokban változatosan használjuk különféle eredmények, teljesítések, valamint rövidebb képzések során elsajátított ismeretek, képességek és kompetenciák igazolására. Tehát ezek az okiratok, oklevelek, díjak elismerik és megmutatják, hogy mit tettünk, mit értünk el vagy mit és milyen szinten tudunk megcsinálni. A különböző tanúsítvány formák eltérő jellemzői miatt (1. táblázat) azonban azok értéke, felhasználhatósága és hozzáférhetősége sem azonos. Ebben a helyzetben az Európai Bizottság ajánlása segít nekünk irányt mutatni, amelynek leginkább az Open Badge szabványt követő digitális jelvények formájában kiadott tanúsítványok felelnek meg. Bár a magyarországi jogi környezet még nincs ezzel teljes mértékben összhangban, a felsőoktatási intézmények és köztük az ELTE is, az Uniós ajánlás előnyeit felismerve, annak mentén kívánják a jövőben mikrotanúsítványos képzéseiket megvalósítani. 

1. táblázat: Open Badge szabványos digitális mikortanúsítvány és egyéb tanúsítványok összehasonlítása az Európai Bizottság ajánlásának szempontjai szerint