Miért nem szeretik a borok a fényt?

Miért nem szeretik a borok a fényt?
12/05

2024. december 05. 17:00

ELTE TTK Eötvös terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/A, 083.)

12/05

2024. december 05. 17:00 -

ELTE TTK Eötvös terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/A, 083.)


Keszei Ernő fizikai kémikus az alkoholok fényérzékenységéről beszél az "Alkímia ma" sorozatban.

A borokat érett szőlőből készítik erjesztéssel, így azok részint tartalmazzák a szőlőlé nagyszámú kémiai komponensét, részint az erjesztést végző élesztők maradványait. Készítésük és érlelésük során fénytől elzárva, sötétben tárolják őket. A palackok nagy része azonban kereskedelmi forgalomba kerül, szaküzletek vagy szupermarketek polcaira, mielőtt a fogyasztók megvásárolnák. Ezek jelentős besugárzása az UV-A és az ibolya-kék színű tartományban rontja a borok érzékszervi minőségét. A fény hatásának kitett palackozott borokban fotokémiai következményeként kellemetlen ízkomponensek keletkeznek, a bor jellegzetes aromakomponensei közül pedig több elbomlik. Ezt hívják a borászatban fényíznek. A fényíz kialakulásáért olyan fotokémiai reakciók felelősek, amelyeket a borban lévő B2 és B5 vitamin, valamint a bor vastartalma katalizál. 

Az előadásban szó lesz a fényízt okozó fotokémiai reakciókról, a különböző alakú és színű palackokba behatoló fénymennyiség számításáról és méréséről, valamint a bornak ezek alapján kiszámítható polci élettartamáról, amíg azokban még nem érezhető a fény okozta minőségromlás. Végezetül szó lesz arról is, hogy a számítások ismeretében hogyan növelhető palackos borok polci eltarthatóságának időtartama üzletekben, és a megvásárolt boroké otthon.

Keszei Ernő fizikai kémikus, az ELTE egyetemi tanára, több egyetemi tankönyv szerzője. Vegyész diplomáját 1975-ben, doktori fokozatát 1978-ben szerezte, 1995-ben habilitált. 1977 óta dolgozik az ELTE  Fizikai Kémiai Tanszéken, 1993 és 2007 között a tanszék vezetője, 2010 és 2013 között az ELTE tudományos, kutatási és innovációs rektorhelyettese volt. 2010-től a Nemzeti Bologna Bizottság elnöke és Magyarország képviselője a Bologna Followup Group-ban; 1985–87 és 1989–91 között vendégkutatóként dolgozott a Sherbrooke-i Egyetemen Kanadában. Kutatási területe a reakciókinetika, azon belül az ultragyors fotokémia, a femtoszekundum tartományba eső karakterisztikus idejű reakciók tanulmányozása. A kísérleti részt Horváth István Péter, a Lónyay Utcai Református Gimnázium kémia-történelem szakos tanára mutatja be Kísérletek alkoholokkal címmel. 

Az ELTE Kémiai Intézet 2007 szeptemberében indította az Alkímia ma programot. A sorozat elsősorban a kémia iránt érdeklődő 11. és 12. évfolyamos középiskolásoknak szól, de a szervezők örömmel látnak mindenkit, aki szeretné nyomon követni a tudományág legfrissebb eredményeit. A látványos bemutatókkal, kísérletekkel, kvízjátékokkal és más meglepetésekkel színesített előadásokat élőben közvetíti a Galileo Webcast tudományos portál, és utólag is megtekinthetők a sorozat Facebook-oldalán. A kurzus 2009 óta tanárok számára akkreditált harminc órás, térítésmentes továbbképzést is nyújt.