MI a hallgatói munkákban: nemcsak szabad, de ajánlott is

Az ELTE Gazdaságtudományi Kar a mesterséges intelligencia fejlődésére és a modern oktatás új kihívásaira reagálva 2024 szeptemberében határozta el egy olyan speciális felkészítő képzés elindítását, amelynek célja, hogy a hallgatók tudatos és felelősségteljes módon használhassák az alkalmazást. Az első lépés a kar oktatóinak szakmai felkészítése volt, ezt követi most az MI lehetőségeinek megismertetése a kar több mint hétezer hallgatójával. A 2025 tavaszán induló Projektfeladat és szakdolgozat tantárgy kereteibe illesztett képzés a generatív mesterséges intelligencia, különösen a nagy nyelvi modellek (LLM) működését, felhasználási lehetőségeit és határait mutatja be, miközben a hallgatókat arra ösztönzi, hogy kritikusan és jogszerűen használják az új technológiát. A digitális tananyaghoz a kar minden hallgatója hozzáférést kapott, az MI használatának lehetőségeivel azok is élhetnek, akik a szakdolgozatkészítés már előre haladottabb szakaszában járnak.

Gyakorlati fókusz és a promptolási technikák szerepe

A közel négyórás képzés egyik legfontosabb eleme a generatív MI használati lehetőségeinek bemutatása a hallgatói munkákban, különösen a projektfeladatok és a szakdolgozatok előkészítésében és fejlesztésében. A mesterséges intelligencia segítséget nyújthat például a szakirodalom áttekintésében, a szövegszerkesztési és nyelvi optimalizálási feladatokban, vagy akár egy-egy szakasz tömörítésében és átfogalmazásában. A hallgatók a képzés során megismerik a legelterjedtebb és a felsőoktatásban legjobban használható szövegalkotó és fordító MI-alkalmazások (ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate, eTranslate) lehetőségeit, de a korlátait és veszélyeit is.

A képzés másik kulcsfontosságú eleme a promptolás, a szövegszerkesztő generatív MI-vel való kommunikáció technikájának elsajátítása. A hallgatók megtanulják, hogyan adjanak pontos és strukturált utasításokat az MI számára, hogy az a lehető legrelevánsabb és leginformatívabb eredményeket generálja. A kurzus olyan promptolási módszereket mutat be, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók – annak érdekében, hogy a számukra legoptimálisabb eredményt érjék el – szabályozzák a kapott válaszok szerkezetét, mélységét és stílusát.

Külön figyelmet kap az iteratív promptolás, amelynek célja, hogy a hallgatók az MI válaszait folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék, így biztosítva az egyre pontosabb és kontextusba illeszkedő eredményeket. Az MI-használat során a hallgatóknak meg kell tanulniuk, hogy a rendszer válaszai nem mindig tökéletesek, ezért azokat kritikus szemmel kell nézni, és szükség esetén további kérdésekkel kell pontosítani.

A használat lehetőségeit a képzés nagyszámú példával mutatja be, és arra bátorítja a hallgatókat, hogy próbálják is ki ezeket e lehetőségeket, szerezzenek az egyes rendszerek működéséről minél több személyes tapasztalatot.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelten foglalkozik az etikai és jogi vonatkozásokkal is. A kar – az ELTE Hallgatói Követelményrendszerében és az ELTE Etikai Kódexében foglaltakkal összhangban – egyértelmű szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az MI használata ne veszélyeztesse a tudományos munka hitelességét.

Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel az így előállított tartalom nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének. Ennek megfelelően az MI nem szolgálhat teljes dolgozatok automatikus létrehozására, hanem kiegészítő eszközként támogathatja az egyéni munkát, például az ötletelés, a kutatás előkészítése, a szövegek nyelvi finomítása vagy az érvelés strukturálása során. Az MI jelöletlen felhasználása, teljes, az MI által generált szöveg vagy az idézés szabályait meghaladó szövegrész átvétele az ELTE HKR szerinti plágiumnak minősül, ami következményeket vonhat maga után: a legsúlyosabb esetekben a dolgozatot értékelhetetlennek kell minősíteni, és a munka érdemjeggyel való minősítését meg kell tagadni [HKR 74/C. § (1) bek.].

A szabályozás ezért külön kitér arra, hogy a hallgatóknak egyértelműen jelezniük kell, ha MI-t használtak munkájuk egyes szakaszaiban. Az egyetem előírja, hogy ezt milyen módon és formában kell dokumentálni. Amennyiben a hallgató az MI-t munkájában igénybe vette, a használat tényét és a használati szabályok tudomásul vételét a projektfeladat és szakdolgozat sablonok kötelező részét képező nyilatkozatban fel kell tüntetnie, a használat célját és mértékét pedig a dolgozat elkészítésének folyamatában egy-egy munkafázishoz rendelve összegzőn is táblázatba kell foglalnia.

Az MI használata nem helyettesítheti a tudományos munka egyik alapvető követelményét, a források kritikus elemzését és ellenőrzését, ezért az általa generált tartalmakat mindig megbízható forrásokkal kell összevetni. A validálás elengedhetetlen, hisz a generatív MI egyik legnagyobb kihívása, hogy a modell néha meggyőzően hangzó, de valótlan vagy pontatlan információkat állít elő – ezt a jelenséget nevezzük „hallucinációnak”. Az MI nem hagyományos keresőmotor, hanem statisztikai alapú nyelvi modell, amely valószínűségi alapon állítja össze válaszait, ezért különösen fontos, hogy a hallgatók mindig ellenőrizzék a kapott információkat megbízható források segítségével.

Az MI alkalmazásának etikája nem csupán a hallgatók egyéni felelőssége, hanem az egyetem számára is kulcsfontosságú szempont. Az oktatók és mentorok szerepe ebben a folyamatban meghatározó, hiszen ők segítenek a hallgatóknak megérteni, hogy az MI hogyan használható felelősen, miként lehet az általa generált tartalmakat ellenőrizni, és milyen módszerekkel biztosítható, hogy az így készült munka tudományos szempontból elfogadható maradjon. Az ELTE GTK törekvése, hogy az MI beépítése az oktatásba ne csupán technológiai újítás legyen, hanem tudatos és szabályozott folyamat, amely elősegíti a hallgatók fejlődését anélkül, hogy az egyetemi követelményeket és akadémiai normákat feladná.

EGY ÚJ GONDOLKODÁSMÓD KIALAKÍTÁSA – ÉS A FOLYTATÁS

Az üzleti élet és a munka világában az MI-alapú eszközök egyre elterjedtebbé válnak, a munkáltatóknál egyre inkább elvárás az MI használatának ismerete, és azok, akik rendelkeznek ezzel a tudással, és képesek azt felelősen és hatékonyan alkalmazni, már első munkahelyükön jelentős előnyben lesznek.

Az MI alkalmazása azonban nemcsak technológiai ismereteket kíván, hanem újfajta, kritikus és interaktív gondolkodásmódot is. Az ELTE GTK célja, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re, s annak ne csak tanulmányi munkájukhoz való felhasználási lehetőségeit ismerjék meg, hanem a digitális írástudás új szintjére lépve azokat a készségeket is megszerezzék, amelyek a magabiztos munkahelyi használatot is megalapozzák.

Forrás: ELTE GTK 
Illusztráció: Midjourney