Megnyílt a 26. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem

A megjelenteket elsőként Hamar Imre nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes üdvözölte, kiemelve: a rendezvény immár nagy múlttal rendelkezik, annak ellenére, hogy az eltelt több mint negyedszázad alatt folyamatosan alkalmazkodni kellett a változó időkhöz, változó körülményekhez. Idén mintegy 150-en érkeztek a programsorozatra, ahol a fiatalok hét tudományos szekcióban dolgozhatnak, emellett számos kulturális és sporteseményen ismerkedhetnek egymással és Budapesttel. A nyári egyetemmel párhuzamosan idén is megrendezik a Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fórumát, amelyen 16 külhoni egyetem képviselői vesznek részt és egyeztetnek – tette hozzá a rektorhelyettes.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a közösségek jelentőségét hangsúlyozta köszöntő beszédében. A közösségek alapvető értéket jelentenek, megtartanak; építeni, erősíteni kell őket. Magyarország a külhoni magyar közösségeket is támogatja, akár gazdaságról, akár kultúráról van szó – emelte ki –, mivel minden magyar felelős minden magyarért.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára örömét fejezte ki, hogy a fiatalok anyanyelvükön vehetnek részt a képzésen. "Tisztában vagyunk vele, hogy nehéz a külhonban az identitást megőrizni, ugyanakkor fontos, hogy a fiatalok szülőföldjükön maradjanak” – fogalmazott. Tudáselőnyt kell elérniük a külhoni magyaroknak, ehhez több lehetőség szükséges a diplomaszerzésre, illetve erős magyar nyelvű oktatás. Beszélt a Neumann János Programról is, amelynek egyik alaptétele, hogy „az innováció határtalan”.

A magyar fiatalok egységre való képességét hangsúlyozta Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Ennek teret is kell adni, lehetőségeket kell biztosítani. Utalt Csoóri Sándorra, aki szerint nem kell egyetérteni, de érteni kell egymást. A magyar felsőoktatási intézmények a kormány kiemelt partnerei a külhoni felsőoktatás támogatásában – mondta.

Kis szünet után Botzheim János egyetemi docens előadásával kezdődött meg a tényleges nyári egyetemi képzés: az Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének oktatója a korszerű mesterséges intelligencia technológiákat mutatta be előadásában, áttekintést nyújtva a mára hatalmassá növő témáról.

Kezdte Alan Turing tevékenységétől: az Univerzális Turing-géptől és a Turing-teszttől (1950), és időrendben haladt a téma történetében; érintette a meghatározó jelentőségű 1956-os dartmouthi konferenciát („The Founding Fathers of AI”). Mint megosztotta a hallgatósággal, az első aranykor és a magas elvárások után eljött „az MI telének” nevezett időszak, amikor nem jöttek a várt eredmények, emiatt csökkent a finanszírozás; emellett az internet előtt nehezebb volt az eredményeket is észrevenni.

A korai alkalmazások között megemlített egy 1951-es dámajátszó, illetve egy 1964-es algebrai programot. 1997-ben győzte le először mesterséges intelligencia a sakkvilágbajnokot (Kaszparov), a japán go táblajátékban ugyanez csak 2016-ban következett be a játék sajátosságai miatt.

A következőkben az MI-algoritmusok fejlődését mutatta be, a deep learninget, a generatív ersus diszkriminatív modelleket, valamint néhány vicces példát hozott: a „Cipőm orra kopott” témára MI-vel íratott költeményt, illetve a Dall-E 2-vel kreált „Banános burger a Parlament előtt” című képet.

A sokakban felmerülő „Miért pont most értünk el ide?” kérdésre többek között a hardver fejlődését, a nagyméretű adatsorokat és a „hétköznapi alkalmazhatóság ígéretét” említette. Kitért a ChatGPT-re, a nagy nyelvi modellekre (LLM), a felügyelt finomhangolás lehetőségére, a képgenerálásra – utóbbi kapcsán néhány közismert mémet is vetített a fiataloknak a rohamosztagosok és a fejetlen csirkék találkozásáról, illetve a változó számú ujjat tartalmazó kézfogásokról.

Az előadás után jutott idő kérdésekre is; majd eligazították a nyári egyetem résztvevőit az első nap hátralévő programjairól.