Magyar marslakók
2008. áprilisban ha nem is a Marsra, de az amerikai Utah-ba utazott a HungaroMars 2008 hatfős legénysége, ahol két hétig kipróbálhatták, milyen lesz az élet a Marson. A magyar csapat vezetője Hargitai Henrik, az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoport tagja. A csoportban még több ELTE-s „Marsutazó” is dolgozott.
A utahi sivatag kellős közepén a Mars Society munkatársa, Robert Zubrin tervezte a Mars Desert Research Station nevű bázist, ahol 2008 áprilisában végre magyar szakemberek is kipróbálhatták, milyen lesz a marsi élet – ha valósággá válik a Mars-utazás. A NASA a jeles eseményt 2035-re tervezi, s a program szerint a Utah-ban évek óta folyamatosan tesztelt bázison, illetve annak pontos hasonmásán töltenék el napjaikat a reménybeli Mars-utazók. A 2002 óta működő amerikai egység célja, hogy előzetes teszteket végezzen a lakóegységben, valamint információkat szerezzen a szkafanderes terepmunkáról. A lakóegység első példányát – melyhez csillagászati obszervatórium és üvegház is csatlakozik – egy észak-kanadai lakatlan szigeten helyezték el, a második verzió Utah-ban működik.
A földi Mars-szimulációs bázison először 2008-ban teljesített szolgálatot kizárólag magyarokból álló legénység. A HungaroMars 2008 projekt fő kutatási partnere az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Ûrkutató Csoportja, a további partnerek között találjuk az ELTE több tanszékét, a Magyar Csillagászati Egyesületet, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságot, a Polaris Csillagvizsgálót, valamint a pécsi és a szegedi egyetem kutatócsoportjait.
A magyar csapat vezetője Hargitai Henrik, az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoport tagja, egyetemi tanársegéd, tagjai pedig Boros-Oláh Mónika szociálpedagógus hallgató, a Meteor című csillagászati folyóirat rovatvezetője; Hirsch Tibor filmtörténész, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének egyetemi docense; Kereszturi Ákos geológus, hidrológus, földrajztanár; Muhi András Pires operatőr, producer; Tepliczky István csillagászati, környezetvédelmi és zenei témákkal foglalkozó rádiós szakember. A földi irányításban részt vett Bérczi Szaniszló planetológus és Istenes Zoltán, az ELTE Informatikai Karának docense.
A Mars Desert Research Station angol nyelvű honlapján a Crew 71, vagyis a 71. számú Mars-bázis legénység összefoglaló jelentését, illetve a kéthetes bevetés során közzétett naplójegyzeteit olvashatjuk, s a helyszínen készült fotók között is böngészhetünk. A küldetés célkitűzéseit tízpontos listán foglalták össze a magyar szakemberek. A tudományos vizsgálatok részét képezte a meteorológiai állomás felállítása, mely napi 24 órában biztosított adatokat a helyszín időjárási viszonyairól; a mikrobiológiai kísérleti egység segítségével a bázis közelében lévő mikroorganizmusok működését tanulmányozták; a korábbi kutatócsoportok fotóit felhasználva vizsgálták a táj geomorfológiájának változásait.
Kiemelt cél volt a Husar 2d fantázianevű marskutató jármű, azaz rover működés közben való tanulmányozása. A rovert a Pécsi Tudományegyetemen fejlesztették ki, „fedélzetén” webkamera és hőmérő is van, emellett wi-fin keresztül is kapcsolatot lehet vele teremteni.
A bázis lakóinak pszichológiai viselkedéséről készült – egyelőre nem nyilvános – rekordokat az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének Ûrkutató Csoportja fogja elemezni. Az űrhajón kívüli tevékenység, vagyis az Extravehicular Activity (EVA) a küldetés újabb lényegi pontja, ahogy a bázison a szabadidő eltöltésének módozatait is feljegyezték. A Mars-utazók étkeztetését a standard, „egészséges űrétellel” oldották meg, ám a résztvevőknek a táplálékkal kapcsolatos szubjektív élményeikről is be kellett számolniuk. A Crew 42 által megkezdett helyszíni névadás (nómenklatúra létrehozása) folytatása szintén a projekt feladatai közé tartozott.
A utahi Mars-expedíció legfontosabb, művészeti indíttatású célja egy tudományos ismeretterjesztő film elkészítése volt a vörös bolygón eltöltött időről, amely elsősorban a mindennapos tevékenységeket örökíti majd meg. Emellett kísérleti dokumentumfilm is készült: a mozi alapvető célkitűzése annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy lehet-e a Mars bolygót művészi alkotás tárgyává tenni? A helyszínen rögzített videófelvételek megtekinthetők a HungaroMars 2008 honlapján, illetve a Youtube videómegosztó portálon.
Forrás: Jászay Tamás - MTA