Láthatóvá tett horrorvilág: Édesvízi gerinctelenek
Az Édesvízi gerinctelenek a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon 2. díjat nyert a Kárpát–medence természeti értékei – Rövidfilmek szekcióban. Egyúttal a film 16 éves rendezője, Kriska Ferenc, Farkas Péterrel megosztva elnyerte az MMA által alapított, kiemelkedő fiatal alkotóknak járó Fekete István-díjat.
A film szakértő-szövegírója és operatőre Kriska György, a Biológiai Intézet docense, aki az ELKH Vízi Ökológiai Intézet tudományos tanácsadójaként édesvízi gerinctelen állatokkal foglalkozik. Róluk írta eddigi legsikeresebb könyvét, az Édesvízi gerinctelen állatok határozót, amely angolul és németül is megjelent.
Az édesvízi gerinctelenek életciklusuk legalább egy részét folyóban, patakban, tavakban töltik, az édesvízi ökoszisztéma és táplálékhálózat fontos részét képezik. Létfontosságú szerepet játszanak vizünk minőségének fenntartásában; segítenek lebontani a holt szerves anyagokat, és táplálékforrást nyújtanak a halaknak, madaraknak és emlősöknek. Világukba nem könnyű betekinteni, holott a vízben több millió éve ugyanaz a különös csodavilág honol.
Ahogy éledni kezd a természet, a gerinctelenek népe vígan újra kezdi a Ki eszik meg kit? társasjátékot: az irgalmat nem ismerő víziskorpió rutinosan végez áldozatával, majd megosztozik a koncon cimborájával; az álarcos karcsúacsa lárva gondolkodás nélkül felfalja rokonát, a laposhasú acsa lárvát; a pókcsemeték takaros háza mágnesként vonzza és nyeli el a vízibolhákat; az águtánzó botpoloska nem sokat gondolkodik, hogy elejtse a szitakötő lárvát; a vízi életet kipróbáló földi giliszta rövid úton rokona, a pióca bendőjében landol; a molnárkának desszert a vízbefúlt lószúnyog. Az ágaskopoltyús kérészlárva primadonnaként balettozik a patak színpadán, igaz, a lakóhelyépítésükről híres tegzeslárvák felvilágosultabbjai már nem kőből, hanem üvegből építkeznek.
Kriska Györgyöt a filmes ismeretterjesztés pályája kezdetétől vonzza, első filmjei főként középiskolásoknak készült oktatófilmek voltak. Gödöllőn 2017-ben végzett az első helyen dokumentumfilm kategóriában a kérészekkel kapcsolatos kutatásait bemutató A dunavirág mentőakció. Óriási sikert aratott első önálló természetfilmje, A Vízipók tényleg csodapók!, amelyben a mindenki által ismert rajzfilm főszereplőjének életét mutatta be a valóságban, több éven át fényképezve az otthonában létrehozott búvárpók-tenyészet életét. A film 2019-ben megkapta a legjobb természetfilmnek járó díjat.