Külön iparággá nőtte ki magát az árnyékoktatás

Bár a kiegészítő privátoktatás a mindennapok része, a pedagógusképzésben és az oktatáspolitikában még mindig kevés figyelmet kap – derült ki Győri János rögtönzött felméréséből, amelyben az előadás közönségének nagy része azt jelezte, hogy ő maga már kapott magánórákat, a jelenségről viszont nagyon kevesen hallottak tudományos elemzést vagy vizsgálatot. Az ELTE PPK egyetemi tanára az országban egyedüliként huszonöt éve kutatja ezt a területet.

Az árnyékoktatás a hivatalos közoktatási rendszer kiegészítő – sokszor annak alternatívájaként működő – privát oktatási formák összessége, amely számos országban egész iparággá nőtte ki magát. Ide tartoznak a magánórák, a különórák, a vizsgafelkészítések, de akár a nemzetközi oktatási cégek által kínált szolgáltatások is. Kelet-Ázsiában például hatalmas magániskolai hálózatok működnek, és a családok jelentős összegeket költenek különórákra, hogy gyermekeik jobb esélyekkel jussanak be a legjobb egyetemekre. Ezekben az országokban az árnyékoktatás teljesítménynövelő szerepe már a hivatalos oktatáspolitika részévé vált, míg Magyarországon még mindig inkább egyéni kezdeményezésekre épül.

A hazai árnyékoktatás főként azokra a tantárgyakra koncentrál, amelyek az oktatási rendszerben a leginkább szelektálnak, és amelyek az egyetemi felvételik szempontjából kulcsfontosságúak. Ilyenek a matematika, az idegen nyelv, a szövegértés és a szövegalkotás képességét fejlesztő tárgyak.

A szolgáltatók között főképp magántanárok találhatók meg, de intézményi szereplők is jelen vannak. Bár az árnyékoktatás jelentős társadalmi és gazdasági hatással bír, a pedagógusképzésben nem kap hangsúlyt, kutatását pedig az sem könnyíti meg, hogy egyes formái gyakorlatilag láthatatlanok a hivatalos oktatási statisztikákban.

A jelenség egyik nagy előnye, hogy egyéni tanulási igényeket elégít ki, és segíthet kiegyenlíteni az oktatási rendszer hiányosságait. Ugyanakkor problémát jelenthet, hogy az árnyékoktatásban a piaci logika dominál, így elsősorban azok férnek hozzá, akik meg tudják fizetni. Győri János szerint az árnyékoktatás és a társadalmi igazságosság kérdése így szorosan összefügg: néhány országban működnek olyan támogatási programok, amelyek lehetőséget adnak a hátrányos helyzetű diákoknak, más helyeken viszont az árnyékoktatás tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket.

Forrás: ELTE SEK
Fotók: Kleinhappel Miklós