Közvéleménykutatási módszerek új technológiai és társadalmi környezetben

A társadalmi probléma azonosítása:

Az internetpenetráció emelkedése és a fejlődő technológiai lehetőségek könnyen elérhetővé tették az online és/vagy az önálló kérdőíves adatgyűjtéseket, amikkel, habár elérhetünk egy imponálónak tűnő mintaméretet (azaz kellően sokan válaszolnak a felmérésünkre), az adatok megbízhatósága és általánosíthatósága jelentősen alacsonyabb, mint egy valószínűségi minta (például személyes felmérés) esetében. Itthon, a jelenlegi internetes ellátottság alapján, az online gyűjtött minták az esetek 80 százalékában megbízhatatlan becslésekhez vezetnek és jelentősen torzítanak, ha az eredményeket a teljes magyar lakosságra általánosítjuk. Ennek az az oka, hogy a vizsgált kérdések döntő többségében, a lakosság interneten elérhető és interneten nem elérhető csoporjai eltérnek. Az elmúlt években a társadalomtudományos kutatások számottevő (40 százalék) részében rossz minőségű online gyűjtött mintákkal dolgoznak a kutatók és az online hírcsatornák cikkei körében is döntő többségben (70 százalék) statisztikai értelemben gyenge minőségű adatokról adnak hírt az újságok. A probléma így már nem csak tudományos jellegű, hanem olyan mértékű adatgenerálási intenzitás mellett, mint ami napjainkban kialakulóban van, lakossági szempontok szerint is releváns: az adatok megfelelő helyen és értelmezési síkon való kezelése rendkívül fontos, hiszen enélkül a kutatási eredmények félrevezetőek. A társadalomtudományban a megfelelő adatgyűjtési protokoll betartása, illetve az, hogy csak szigorú feltételek teljesülése mellett általánosítsunk az adatokból a teljes lakosságra nélkülözhetetlen a további fejlődés érdekében. kapcsolatos megfelelő mélységű adatokra van szükség.

A kutatás eredménye:

A kutatói szféra számára konkrét, kézzel fogható és kifejezetten a magyar lakosság demográfiai paraméterei alapján készített iránymutatásként hasznosul, mely a kutatások tervezésénél precízebb szempontokat, a kutatások eredményeiben pedig megbízhatóbb eredményeket hoz.

A kifejlesztett módszer bemutatása:

Elkészült a kutatást bemutató publikáció, amely bemutatja, hogy melyek azok a matematikai-statisztikai dimenziók, melyek a nem valószínűségi mintavételek során sérülnek és azt, hogy miért következik mindebből az, hogy megbízhatatlan eredményeket kaphatunk. Hangsúlyt kapott a kvótás adatfelvételek és a reprezentativitás téves értelmezése, melyek a telefonos és az egyéb kényelmi minták esetében is értelmezhetőek, valamint a kutatási gyakorlatban szem előtt tarthatóak. Az online adatfelvételekben kulcskérdés a populáció meghatározása és az internetes ellátottság monitorozása. A tanulmányból kiderül, hogy az internettel rendelkezők és a mindennapos internethasználók sokasága az alapvető demográfiai szempont szerint eltér a teljes felnőtt népességétől, illetve az, hogy ezen populációkban leginkább az 55 év felettiek és az alapfokú végzettségűek alulreprezentáltak. Ezzel szemben a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a közép-magyarországi régióban élők pedig felülreprezentáltak. Azt, hogy elméletben mekkorát tévedhetünk egy online mintából származó becsléssel szimulációs elemzéssel vizsgálták: az eseték háromnegyedében a valódi értéket alul- vagy éppen felülmérjük és egészen kevés összesített különbség az internethasználó és a teljes népesség között is elegendő ahhoz, hogy téves következtetésekhez jussunk. A szimulációs eredmények mellett valós adatokat is vizsgáltak: az ESS mintája alapján a vizsgált négy változó mindegyike esetében a teljes mintától jelentősen eltérő becslést kapunk akkor, ha csak az internethasználókat kérdeznénk még akkor is, ha az iskolai végzettség szerinti arányokat a populációs arányokhoz igazítjuk.

Kapcsolat

Szeitl Blanka egyetemi tanársegéd (ELTE Társadalomtudományi Kar)
E-mail