Könyvtár- és információtudomány a digitális korban
A tematikus blokk a könyvtár- és információtudomány helyzetét elemzi, és jövőképébe enged betekintést, különös tekintettel a digitalizáció, valamint a társadalmi és a gazdasági környezet által indukált kihívásokra. A diszciplína és a hozzá szorosan kapcsolódó könyvtári praktikum ugyan magától értetődően nem választható el egymástól, azonban az összeállítást alkotó tanulmányokból kitűnik, hogy a tudományág kutatásaiból nem kizárólagosan a közgyűjteményi szféra intézményei profitálnak.
Kiszl Péter intézetigazgató egyetemi tanár (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet) Quo vadis, könyvtár- és információtudomány? című tanulmányában a nemzetközileg Library and Information Science néven ismert és a globális tudományfelosztási, illetve tudománymetriai modellekben elismert terület keretrendszerébe vezeti be az olvasót, kitérve a kurrens kutatási és oktatási trendekre. A következő dolgozatok az LIS egy-egy szűkebb szeletét járják körül.
Fodor János egyetemi adjunktus (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Információtudományi Tanszék) A jövő közgyűjteményei: kreatív könyvtári alkalmazkodás című közleményében amellett foglal állást, hogy a 21. századi könyvtárak működésében – a fizikai és virtuális térben egyaránt – egyre inkább az alkalmazkodás és a kísérletezés lesz a meghatározó. A hagyományos szolgáltatások csökkenő helyigénye ugyanis teret nyit a kreativitásra, a közösségi tér funkcióinak folyamatos újraértelmezésére, az adatbázis-alapú digitalizált tudás pedig lehetőséget ad a hálózati szolgáltatások állandó, alkotó gazdagítására, intézmény- és tudományközi összekapcsolására vagy a közösségi tudomány és a közösségi média lehetőségeinek naprakész felhasználására.
Barátné Hajdu Ágnes egyetemi tanár (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Könyvtártudományi Tanszék) A könyvtár társadalmi hasznossága című munkájában rávilágít arra, hogy piacgazdasági környezetben a kultúra árujellege régóta közhely. Elengedhetetlen a mérhető eredményeket felmutató kommunikáció mind a fenntartó, mind a használók felé. A társadalmi hasznosságot azonban egyéb tényezők is hivatottak szemléltetni, amelyek komplexen kezelik a gazdasági és a nehezebben kimutatható közösségi megtérülést, valamint szerepüket kulturális örökségünk fenntarthatóságában.
Virágos Márta ny. főigazgató (DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) Felsőoktatási könyvtárak helye és szerepe a tudományos ökoszisztémában című cikke a tudományos folyóirat-kiadásban és a kutatási eredmények disszeminációjában bekövetkezett változásokra utalva hangsúlyozza, hogy a 21. századi felsőoktatási könyvtári feladatok közül a legjelentősebb és egyben leginkább erőforrás-igényes a kiterjedt értelmezést kapó tartalomgazdai szerepkör, a tudománypolitikai döntéseket támogató bibliometriai, valamint a digitális kompetenciák fejlesztését szolgáló oktatási tevékenység, melyek elősegíthetik az intézmények rangsorokban történő szereplését, ezáltal jelentősebb fenntartói finanszírozását.
Winkler Bea egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet Információtudományi Tanszék), könyvtárigazgató (Állatorvostudományi Egyetem Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum) Könyvtár és/vagy mesterséges intelligencia címmel teszi fel a kérdést: helyettesítheti-e a könyvtárat vagy a könyvtárost a mesterséges intelligencia (MI)? Rámutat arra, hogy az MI mely területeken támogathatja a könyvtárosok mindennapi munkáját, de arra is, hogy a könyvtárak mely területeken segíthetik a felhasználókat a jelenleg elérhető ún. gyenge MI korában. Meglátása szerint a könyvtárosok egyszerre tehetnek az MI megismeréséért, elérhetővé tételéért, az állampolgárok számára hasznos alkalmazásáért és a valós emberi kapcsolatok megmaradásáért.
A tematikus blokk az alábbi oldalon tekinthető meg, a teljes áprilisi szám ide kattintva érhető el.
Forrás: ELTE BTK