Konferenciával emlékeztek a roma és zsidó holokauszt 80. évfordulójára
Mit jelent ma Magyarországon a holokausztra való emlékezés a különböző generációk körében? Vannak-e az emlékezésnek jelei, és értjük-e ezeket? Milyen emlékezetpolitikai stratégiákkal találkozhattunk az elmúlt évtizedekben és napjainkban? Hogyan, milyen módszerekkel kutathatjuk és értelmezhetjük a holokauszt-emlékezet, illetve a felejtés folyamatait? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a téma vezető kutatói az ELTE Társadalomtudományi Karán megrendezett háromnapos programsorozaton. Az előadásokhoz kiállítás kapcsolódott, a rendezvényt filmvetítések zárták.
A konferenciát Szabó György, a MAZSÖK elnöke, Prónai Csaba, az ELTE TáTK dékánja, Zev Paskesz rabbi (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség), Kóczé Angéla, a CEU Romani Studies Program elnöke és Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke nyitotta meg, akik a téma aktualitására és az emlékezés fontosságára hívták fel a figyelmet.
A plenáris előadások sorát Andrew Ryder, a TáTK egyetemi tanára indította, aki a már elhunyt brit romakutató, Donald Kenrick munkásságát ismertette. Heller Mária (ELTE TáTK) a téma kutatása során felmerülő nehézségekről, valamint a soá következményeként tovább élő társadalmi problémákról és a megoldás keresésének módozatairól beszélt. A szekciót Gerhard Baumgartner osztrák történész zárta a pharrajimos történetének bemutatásával.
Ezután Rosta Márton Nattán Júlia holokauszt-túlélővel beszélgetett, aki életének megrázó eseményeit osztotta meg a közönséggel. A soát Budapesten, lakásról lakásra költözve vészelte át, az ostromot pedig egy nagy pincében sokadmagával élte túl. A háború után a család hatására áttért a református vallásra, ami ugyan kezdetben idegen volt számára, de épp egy református lelkész – későbbi férje – segítségével a kereszténységen keresztül ismerhette meg a zsidóságát, ami számára addig tabu volt. Rosta Márton egy embermentővel kapcsolatos, a családi hagyományban élő történetet osztott meg a hallgatósággal.
A késő délutáni Emlékezet és társadalom szekcióban Szász Anna Lujza szociológus, az MTA Művészeti Gyűjtemény munkatársa a Szolnoki Művésztelepen megtekinthető roma műalkotásokat mutatta be, kiemelve jelentőségüket a 20. század első felének művészetében. Bíró Ákos, a MAOIH Orthodox Levéltár igazgatója az első világháborús zsidó katonahősök küzdelméről számolt be, akiknek harcolniuk kellett az őket veteránként megillető jogokért a két világháború között. Végül Szabó Miklós, az ELTE TáTK egyetemi docense a népirtás fogalmi keretében elemezte a holokausztot, annak előzményeit és utóhatásait.
A második napon az Emlékezetpolitika szekcióban Daróczi Ágnes (Romano Instituto) a pharrajimos feltárását nehezítő kulturális akadályokat ismertette. Bársony János a pharrajimos magyarországi utóéletéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a pharrajimos – amire a kali trash (fekete félelem) és samudaripe (mindenki meggyilkolása) kifejezésekkel is szokás utalni – megszűnt, az üldöztetés azonban nem. Zombory Máté habilitált egyetemi docens (ELTE TáTK) az emlékezetpolitika kudarcairól számolt be a liberális internacionalizmus és a posztkolonializmus tükrében. Majtényi György, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professzora, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa a roma holokauszt emlékezetét mutatta be a transznacionális térben, amely – ellentétben a zsidó holokauszttal és nemzetépítéssel – egy állam nélküli nép nemzetépítési kísérletének tekinthető. Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese a levéltár szerepéről beszélt a holokauszt forrásainak feltárásában, különös tekintettel a Digitális Roma Levéltár létrejöttére.
Délután a Kutatásmódszertan és episztemológia szekcióban Kovács András, a CEU professor emeritusa a kortárs holokauszt-tagadással és antiszemitizmussal kapcsolatos statisztikai adatokat ismertette európai összehasonlításban. Elmondása szerint a „hagyományos” antiszemitizmus helyét átvette a „versengő áldozatiság”, vagyis az egyes csoportok kollektív identitásvédelme. Barna Ildikó, az ELTE TáTK habilitált egyetemi docense a holokauszt-kutatásban alkalmazott innovatív digitális módszerek lehetőségeivel és kihívásaival foglalkozó, folyamatban lévő projektet mutatta be, és beszámolt arról is, miként képes a természetesnyelv-feldolgozás már ismert vagy új történeti szövegek, oral history interjúk elemzésére. Lönhárt Tamás egyetemi docens (Babeș-Bolyai Tudományegyetem) a magyarországitól eltérő, multietnikus kolozsvári identitásnarratívákról beszélt a romániai holokauszt-emlékezetpolitikára is kitekintő előadásában. Elmondta, hogy a román állam a 2000-es évekig a holokausztot csak a magyar hatóságok észak-erdélyi tevékenységével hozta összefüggésbe. Vajda Júlia (tudományos főmunkatárs, ELTE TáTK) egy olyan projektet mutatott be, amely az üldözők és üldözöttek gyermekeinek zárt, terápiás csoportokban való találkozásával próbálta gyógyítani a holokauszt egész társadalmat érintő traumáit.
A Helyi emlékezet szekcióban Papp Richárd a holokauszt magyarországi helyi emlékezetét fókuszcsoportos és mélyinterjúkkal feltáró kutatásáról beszélt. A kutatók azt találták, hogy „reflektálatlan antiszemitizmus” jellemzi a részvevőket, akik ugyan nem tartják magukat antiszemitának, de az üldöztetés okait firtató kérdésre számos antiszemita választ adnak. A projekt másik résztvevője, Csepeli György professor emeritus (ELTE TáTK) ehhez hozzátette, hogy bár a holokauszt az egész társadalmat traumatizálta, mintha lenne egy fekete lyuk az emlékezetben, ami mindent elnyel.
A harmadik nap késő délutánján a Csepeli György, Papp Richárd, Sükösd Anikó, Kiss Richárd és Surányi András közreműködésével készült, A pokolból jöttek. Helyi emlékezet és felejtés című filmet, illetve a Daróczi Ágnes és Bársony János rendezésében készült, Védtelen áldozatok című alkotást tekinthették meg a résztvevők a Cirko-Gejzír Filmszínházban, mindkét vetítést az alkotókkal folytatott beszélgetés zárta.
A konferenciát Kóczé Angéla (CEU), Majtényi Balázs (ELTE TáTK), Papp Richárd (ELTE TáTK), Rosta Márton (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) és Dörgő Benedek (ELTE TáTK) szervezte.
További fotók a TáTK Facebook-oldalán találhatók.
Forrás: ELTE TáTK