Két ELTE-s az idei Junior Prima díjasok között

2024. november 29-én, a Magyar Tudományos Akadémián adták át a Junior Prima díjakat „Magyar tudomány” kategóriában annak a tíz, 33 évesnél fiatalabb kutatónak, akik kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatói és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez. A díjat 2007-ben a Magyar Fejlesztési Bank és a Prima Primissima Alapítvány hívta életre, idén 18. alkalommal adták át az elismerést.

A díjazottak között ünnepelhetjük Pipek Orsolya Annát, az ELTE TTK munkatársát, és Szalai Ágnest, a BTK doktoranduszát is.

Pipek Orsolya Anna mind alap-, mind mesterszakos tanulmányait az ELTE-n folytatta fizikus szakon, doktori fokozatát ugyanitt szerezte meg 2020-ban. Doktori munkája során Csabai István témavezetésével – fizikusi analitikus szemléletét kamatoztatva – egy interdiszciplináris projektbe kapcsolódott be, ahol a HUN-REN Enzimológiai Intézet kutatócsoportjával együtt sejttenyészetekben megjelenő DNS-mutációkat azonosítottak. Azóta az általa kidolgozott algoritmusból publikusan elérhető szoftver lett, amelyet terápiás szerek, illetve génhibák mutagén hatásainak felderítésére irányuló kutatásokban használnak rutinszerűen. A kutatás a daganatos betegségek és a kezelésre való rezisztencia kialakulásának megértéséhez járult hozzá.

Kiemelkedő szakmai eredménye a közelmúltban a Nature Communications folyóiratban megjelent elsőszerzős tanulmánya. Ez a kutatás egy nagy európai kutatási konzorcium keretein belül valósult meg, amely 2020 elején a fertőző betegségek nemzetközi monitorozására alakult, de a COVID-19 világjárvány kitörésével fókusza a SARS-CoV-2 vírusra helyeződött. A kutató a pandémia alatti nemzetközi összefogásból létrejött, páratlan méretű adathalmazt felhasználva több mint 2 millió vírusgenomot elemzett. Kutatása során rendkívül ritka jelenségeket is meg tudott figyelni, mint pl. egy páciens egyidejű fertőződése több vírusvariánssal (koinfekció), vagy a vírusvariánsok egy emberen belüli keveredése, rekombinációja. A nagyszabású elemzés új oldalról nyújt betekintést a vírus evolúciójába és a pandémia dinamikájába, jelentősen hozzájárulva a fertőző betegségek genomikai monitorozásának fejlődéséhez.

Pipek Orsolya egyik erőssége a sokoldalúsága: egyaránt jelentős eredményeket ér el különböző területeken, a rákkutatásban ugyanúgy, mint a fertőző betegségek nyomon követésében. Könnyedén látja meg a sokféle eredetű adatokban a közös vonásokat, és olyan univerzális matematikai modelleket alkalmaz az elemzésükre, amelyek rugalmasan adaptálhatók a legkülönfélébb adathalmazokhoz.

Jelenleg a Csabai István által vezetett CsabaiBio kutatócsoport tagjaként vesz részt a biológiai öregedés folyamatának megértésére és azt befolyásoló tényezők feltárására irányuló epigenetikai kutatásokban, különböző daganatos betegségek feltérképezését segítő klinikai projektekben, illetve folytatja a SARS-CoV-2 genomok vizsgálatát annak érdekében, hogy jobban felkészülhessünk a jövőbeli járványokra.

Szalai Ágnes a Magyar Fejlesztési Bank által támogatott díjazottak között az elmúlt 18 évben a második történész. A Pécsi Tudományegyetemen történelem-latin tanári szakon szerzett diplomát 2017-ben, és ugyanekkor az OTDK kora újkori magyar művelődéstörténet szekcióban I. helyezést ért el. Jelenleg az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola Történelem Segédtudományai doktori programjában doktorjelölt. Disszertációjában kormányzat és országvédelem kérdéseit tárgyalja az Apafi-korszak első felében (1661−1675). Emellett a HUN-REN Történettudományi Intézetében a Kármán Gábor vezetésével működő SMALLST (The Diplomacy of Small States in Early Modern South-eastern Europe) ERC-projekt munkatársa. A pályázat keretei között mindenekelőtt az Apafi-kori erdélyi-portai diplomáciai kapcsolatok feltárásásával foglalkozik, ebben a témában az elmúlt időszakban több nemzetközi konferencián (pl. Bécs, Temesvár, Bukarest, Tirana) is beszámolt eredményeiről.

A fiatal kutató hosszú évek óta folytat alapkutatásokat hazai és külföldi (Budapest, Kolozsvár, Debrecen, Szeged stb.) levéltárakban az Apafi-korra vonatkozóan, amelynek igen szerteágazó forrásanyaga még szisztematikus feltárásra szorul. Az újonnan felszínre került hatalmas méretű forrásanyagra épülő, kiemelkedő kutatási eredményei olykor több évtizedes nézeteket korrigálva adnak választ a korszak fontos kérdéseire.

A 2024-es Junior Prima díj „Magyar tudomány” kategóriájának díjazottjainak teljes listája a Prima Primissima Alapítvány honlapján olvasható.