Jogképes-e a robot? És a természet?
Látszólag magától értetődő, kik rendelkeznek alapvető jogokkal és kik érvényesíthetik e jogaikat a jogvédő szervek előtt. Minden ember feltétlen és teljes alapjogi jogalanyisággal bír, azaz megilleti valamennyi alapjog, valamint általánosan elismert a szervezetek/jogi személyek jogalanyisága is. A joggyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jogalkalmazó szervek e hagyományos jogalanyok ügyeiben is számos elméletileg tisztázatlan kérdéssel szembesülnek. Mindeközben pedig új igénybejelentők (például a mesterséges intelligencia, a természet) is megjelentek.
„Az alapjogi jogalanyiság koncepciója” OTKA kutatás célja, hogy kidolgozza az alapjogi jogalanyiság olyan átfogó koncepcióját, amely egységes elvek és fogalmak mentén képes kezelni az alapjogi jogalanyiság hagyományos és újszerű kérdéseit is – mondta el a program nyitórendezvényén Somody Bernadette adjunktus, a kutatás vezetője. Ez egyrészt közvetlenül hasznosítható eredmény az alapjogi bíróságok és más jogalkalmazók számára az alapjogi ügyekben, másrészt
elméleti támogatást ad a döntéshozók számára az új igénybejelentők által felvetett kérdések megválaszolása során.
Ezáltal a kutatás végső soron az alapjogok teljesebb érvényesüléséhez és az alapjogok erősebb védelméhez járul hozzá hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
A program résztvevői kidolgozzák az alapjogi jogalanyiság egységes és átfogó koncepcióját és fogalomrendszerét. A kutatás tehát arra keresi a választ, mit jelent az alapjogi jogalanyiság fogalma, ezzel összefüggésben hogyan értelmezhető a korlátozott alapjog-gyakorlási, illetve -érvényesítési képesség (például gyerekek, kognitív fogyatékossággal élők esetében). A kutatás célja az is, hogy a hagyományos jogalanyok, vagyis a természetes és jogi személyek/szervezetek alapjogi jogalanyiságának vizsgálata mellett választ adjon azokra az újszerű, de sürgető kérdésekre, amelyeket az új igénybejelentők (például a mesterséges intelligencia, a természet) vetnek fel a jogalkotás és jogalkalmazás számára.
A kutatás egységes és átfogó alapjogi jogalanyiság-elmélet és fogalomrendszer kidolgozására vállalkozik, ugyanakkor figyelemmel van Magyarország és a kelet-közép-európai régió társadalmi, kulturális, gazdasági helyzetére, így az alapjogi dogmatikai rendszert e kontextusában értelmezi. Ezáltal a kutatási eredmények alkalmasak lesznek arra is, hogy azokat a kelet-közép-európai, benne a magyar jogalkalmazók és döntéshozók hasznosíthassák, ezzel a kutatás az alapjogok érvényesülését is előmozdítja.
Az alapjogi jogalanyiság (e körben az alapjog-gyakorlási képesség) fogalmának, átfogó dogmatikai rendszerének és elméleti hátterének kidolgozása nemzetközi és hazai tekintetben is hiánypótló jellegű. Külföldön és Magyarországon is számos kutatás érinti e terület egyes részkérdéseit, így sokan foglalkoznak például az emberek jogalanyiságának kezdetével, a gyermekek jogaival, a kognitív fogyatékossággal élők jogaival, a jogi személyek jogalanyiságával vagy az állatok jogaival. Ugyanakkor
a különféle jogalanyiság-kérdések egységes elméletté rendezése újdonságot hozhat nemzetközi szinten is.
Az egységes elméleti és fogalmi háttér egyúttal pozitív módon visszahathat az egyes részkérdésekkel kapcsolatos kutatásokra is.
Az alapjogi jogalanyiság egységes elmélete és fogalmi rendszere közvetlenül hasznosítható eredményt hoz az alapjogi jogalkalmazás és az alapjogvédelem számára: az alapjogi bíróságok és más jogalkalmazók közvetlenül alkalmazni tudják a kidolgozásra kerülő elvi tételeket és dogmatikát. A kutatás ezáltal végső soron az alapjogok erősebb védelméhez, az alapjogok teljesebb érvényesüléséhez járul hozzá.
A K 132712 számú projektet a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatja, az "OTKA" kutatói kezdeményezésű témapályázat pályázati program keretében. A kutatást Somody Bernadette, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa vezeti.