Innovátorok az ELTE-n
Az Innovációs Nap célja az egyetemen keletkezett tudás ipari és társadalmi hasznosításának ösztönzése, az egyetemen dolgozó oktató-kutatók, valamint a hallgatók vállalati szférával való kapcsolatainak erősítése, kiterjesztése, egyúttal az aktuális innovációt érintő finanszírozási lehetőségek és programok megismertetése.
Az online rendezvényen díjazták az ELTE Innovatív Kutatóit és a 2020-as Innovatív Hallgatói Ötletpályázat legjobbjait. Az ELTE Innovatív Kutatója díjat idén Vellai Tibor, az ELTE Genetika Tanszék vezetője és Sturm Ádám, a tanszék tudományos munkatársa vehették át az öregedési folyamatért felelős molekuláris károsodások vizsgálata terén végzett munkájuk elismeréseként. Munkájukról ez a cikkünk és az alábbi videó számol be részletesebben.
A 2020-as Innovatív Hallgatói Ötletpályázat zsűrije Posta Donát (ELTE GTI), Bereczki Anna (BME), Szoták Soma (ELTE IK), Koór Levente (ELTE IK) és Zsigó Miklós (Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium) SMAPP – Számon tartható-e a gazdaságunk összes kártevője? pályázatát jutalmazta első helyezéssel. Ezen kívül végtaghiányos gyermekeknek fejlesztett költséghatékony protézis, felelős hulladékgazdálkodást célzó sátor-újrahasznosítás és online közoktatást megvalósító országos egyetemista kezdeményezés is szerepel a díjazott innovációk között. Ezekről ide kattintva olvashat részletesen.
A díjak átadása után a program következő blokkjában szakmai előadásokat hallhatott a közönség. Elsőként Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár adott áttekintést az innovációs témájú állami támogatási programokról, bemutatva a hazai intézményrendszer felépítését. Gulyás elmondta, az EU-ban jelenleg a 22. helyen vagyunk az innováció tekintetében, vagyis a mérsékelt innovátorok közé tartozunk, de az a kitűzött cél, hogy Magyarország 2030-ra jelentős előrelépéssel az erős innovátorok közé kerüljön. Ehhez kulcsfontosságú a befektetés az emberi erőforrásokba.
Horváth Károly, az ELTE Innovációs Központ igazgatóhelyettese „Az ELTE Innovációs Ökoszisztémájának fejlesztése az ipari elvárásokkal összhangban” nevű pályázat eddigi eredményeit, kezdeményezéseit és fő céljait mutatta be közérthető formában, kiemelve, hogy közeli cél egy egyetemi tudástérkép kialakítása. Barabás Richárd, a több ELTE-s campusnak otthont adó Újbuda kultúráért felelős alpolgármestere ezután arról beszélt, hogyan kapcsolódott be a kerület a nagyvárosi – egyaránt fizikai és digitális – elmagányosodás elleni EU-s kezdeményezésbe: a „CUP 4 Creativity” pályázat a helyi kulturális életet jól ismerő innovátorok bevonásával, online kulturális közösségek létrehozását katalizálja, abból kiindulva, hogy a kultúra nem luxus, hanem létszükséglet.
A két utolsó előadás az ELTE által vezetett új Nemzeti Laboratóriumokat mutatta be. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által kezdeményezett program keretében 2020 őszén
az ELTE koordinációjával kezdte meg munkáját a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium.
Palkó Gábor, az ELTE Digitális Bölcsészet Központ vezetője elmondta: a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium célja, hogy intézményközi összefogásban kidolgozza a nemzeti kulturális örökség Mesterséges Intelligencia alapú feldolgozásának, kutatásának és oktatásának, valamint a lehető legszélesebb körű közzétételének módszertanát. A Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központ igazgatója által bemutatott Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik fő célja, hogy a társadalmi innováció definíciójára és támogatási keretrendszerére javaslatot tegyen nemzeti szinten, ugyanakkor a hazai társadalmi innovációs kutatás-fejlesztési és innovációs törekvéseket beágyazza a nemzetközi együttműködési rendszerekbe. Az Egyetem jelenleg négy laboratóriumban is aktív szerepet vállal, a fentiek mellett konzorciumi partnerként vesz részt a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium munkájában is.
A szakmai program utolsó felvonásaként kerekasztal-beszélgetés tárgyalta az EU Horizon 2020 és utódja, a Horizon Europe keretprogram által kínált lehetőségeket, Magyari Enikő, az ELTE tudományos rektorhelyettese vezetésével. Csuzdi Szonja, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Főosztályának vezetője bemutatta a Horizon Europe szerkezetét és emlékeztetett: régi probléma, hogy a 13 újonnan csatlakozott tagállam ezeknek a forrásoknak csak 5%-át kapja (az EU partnerországai, mint Svájc vagy Norvégia, további 8%-ot, míg a fennmaradó részt a régebbi tagállamok). Ugyanakkor továbbra is célzott programok (Teaming, Twinning, ERA Chairs) támogatják majd a keleti tagállamok tudományos felzárkóztatását, sőt, nő az ezekre fordított összeg. Kiemelte azt is, a támogatott kutatások célja mindig a társadalmi kihívások megoldása, ezért fontos, hogy ne csak a kérdések technikai oldalára koncentráljunk, hanem a társadalmi oldalra is, társadalomtudósok bevonásával, amihez az ELTE-nek kiváló adottságai vannak.
Mádlné Szőnyi Judit, a TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék egyetemi docense egy sikeres, ELTE-s vezetésű Twinning-program, az ENeRAG szakmai témafelelőseként osztotta meg a tapasztalatait. Ebben a felszínalatti fluidumokkal foglalkozó hároméves programban az ELTE konzorciumvezetőként együttműködik a Finn Földtani Intézettel (GTK) és a Milánói Egyetemmel (UMIL). (Májusi interjúnk a projektről Szőnyi Judittal itt olvasható.)
Plesoczki Mihály, az ELTE Pályázati Központ igazgatója elmondta: az elmúlt 5 évben közel 45 milliárd forint pályázati forrás érkezett az ELTE-re, így az Egyetem kifejezetten aktívnak és sikeresnek mondható. Egy jól sikerült pályázat további célok megalapozása lehet, a legfontosabb Plesoczki szerint, hogy az elnyert forrásoknak köszönhetően milyen eredmények, újabb pályázati sikerek jönnek létre. Hangsúlyozta, az ELTE figyel a támogató környezet kialakítása, hogy csökkentse a nagy pályázatokkal járó adminisztrációs terheket.