A több mint 7 ezer egyetemi hallgató bevonásával készült országos felmérés eredményeit a „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon mutatták be a MagNet közösségi Házban. Az ELTE PPK egyetemi adjunktusa, Karner Orsolya vezette kutatás során Magyarország 64 felsőoktatási intézménye közül 47 helyről összesen 7639 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzési területekről. Az összes kitöltő csaknem 70%-a nő volt. A 2021. novemberében indult online kutatás igazi statisztikai aranybánya – fogalmazott Orvos Lóránt pszichológus, elemző.

A felmérésből kiderült, hogy a kérdőív kitöltésének idején a hallgatók 55,3%-a a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát. Csaknem 29 százalékuk érezte úgy, hogy a rendelkezésére álló anyagi források nem biztosítanak stabil körülményeiket egyetemi tanulmányaikhoz.

A kitöltők 54%-a a tanulmányai mellett dolgozik is, közülük majdnem minden második heti 21 óránál is többet,

ez a hallgatókat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti.

A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere a közösségi média fokozott használata mellett az evés volt. Számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése. Ritkábban ugyan, de a megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is.

A hallgatók 37,5%-a egyáltalán nem mozog, kicsit több mint 26 százalékuk sportol heti egyszer-háromszor, és csak 9,9% heti négyszer vagy többször. A hallgatók rezilienciája, vagyis rugalmas alkalmazkodó képessége nagyrészt közepesen jó.

A negatív impulzusok feldolgozásához elsősorban az anya, a partner és a barátok nyújtottak segítséget,

és hozzájárultak az egyetemi társak és oktatók is.

Az egyetemeken működő tanácsadási szolgáltatásokról, így az életvezetési tanácsadásról a kitöltők 61,7%-a, a karriertanácsadásról 53%-a még csak nem is hallott. Intézményi életvezetési tanácsadást 4,4%-uk, karriertanácsadást 2,1%-uk vett igénybe egyetemi évei során.

A FETA 1995-ös alapítása óta dolgozik a hallgatók mentális egészségének javításáért és a mindenki számára elérhető tanácsadásért. A mentálhigiénés szakellátást azonban jelenleg olyan súlyos problémák nehezítik, mint a finanszírozás kérdése, valamint a túlterheltség, amely a Covid-járvány alatt és után megsokszorozódott. Az országos vizsgálattal a kutatók fel szeretnék hívni a döntéshozók figyelmét egy hatékonyabb tanácsadói rendszer kiépítésére – mondta el Perényi Andrea, a FETA elnöke.   

A rendezvényen tartott kerekasztal-beszélgetésen Radva Luca, a BME Kortárs Segítő koordinátora és Gács Boróka, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Pszichológiai Konzultációjának vezetője hangsúlyozta, hogy nagy szükség lenne az oktatók pszichoedukációjára, illetve a tanácsadó szolgáltatások népszerűsítésére is. Az eszmecserén szó volt az egyetemi tanácsadás finanszírozásáról is, ami Báló András, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Felsőoktatási Képzési Főosztályának vezetője szerint részben ugyan az állam felelőssége, részben azonban lokális, szervezeten belüli megoldásokat igényel. Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke szerint azonban nem elég intézményi szinten foglalkozni a témával, hiszen a hallgatók több mint fele küzd enyhe vagy közepesen súlyos problémákkal, amelyek megfelelő kezeléséhez elsősorban egy kommunikációs paneleket is tartalmazó általános skillset biztosítására és a megküzdési technikák elsajátítására van szükség.

Az ELTE-n jelenleg a PPK Életvezetési Tanácsadóban, az Állam- és Jogtudományi, illetve az Informatikai Karon működik önálló tanácsadói szolgáltatás, a Bölcsészettudományi Karon pedig tanulási tanácsadóhoz fordulhatnak a hallgatók. A PPK Életvezetési Tanácsadóban dolgozó hét pszichológus és egy pszichiáter szakmai szolgáltatásait egyébként bármely kar hallgatója, illetve az egyetem oktatói is ingyenesen vehetik igénybe angol és magyar nyelven – mondta el Karner Orsolya. A várólisták rövidítése érdekében ezekre a szolgáltatásokra regisztrációs időszakokat vezettek be, amelyeket januárban nyitnak meg újra. A kutatás vezetője szerint a megfelelő mennyiségű szabadidő biztosítása, a csapatépítő kurzusok és a mentortanárokkal kiegészített el- és befogadóképesebb közösség kiépítése vezetné célra a kezdeményezést.

A diskurzus zárásaként Borhy László, az ELTE rektora és a Magyar Rektori Konferencia elnöke, illetve Murai László leköszönő HÖOK-elnök ígéretet tettek arra, hogy szervezeteiken belül propagálják majd a kutatás eredményeit és támogatják a fent megfogalmazott célok elérését.

A kutatási beszámoló teljes terjedelmében olvasható a FETA holnapján.