Hogyan mérhető a projektek társadalmi hatása?
A 2008-as gazdasági válság, majd a COVID-19 járvány rávilágított a társadalmi innovációk fejlesztésének és támogatásának kiemelkedő jelentőségére. Ezzel párhuzamosan fokozódott az igény az egyes kezdeményezések társadalmi hatásának mérésére is. A társadalmi hatásmérés segíti a szervezeteket, hogy megértsék és megmutassák tevékenységeik hozzáadott értékét az általuk elérni kívánt társadalmi célhoz, valamint segíti az ebbe a szektorba irányuló befektetői döntéseket is. Noha a társadalmi hatásmérés módszertana az elmúlt évtizedekben folyamatos fejlődésen ment keresztül, a hatásmérés gyakorlatával kapcsolatban továbbra sincs egyértelmű szakmai konszenzus. A meglévő ajánlások komoly kihívást jelentenek a szereplők – különösen a szociális gazdaságban működők – számára.
A Társadalmi Hatásmérés Kutatócsoport tagjai a szakirodalom elemzésén túl interjúkat készítenek társadalmi hatásmérés-szakértőkkel, piaci szereplőkkel és a saját hatásmérést megvalósító társadalmi innovációs projektekkel. A kutatás célja egy olyan, gyakorlatban is alkalmazható hatásmérési keretrendszer kialakítása, amely illeszkedik a nemzetközi irányelvekhez, ugyanakkor figyelembe veszi a hazai szektor adottságait. A keretrendszer tesztelésébe már a kutatás folyamán bevonják a TINLAB kötelékében működő kísérleti fejlesztéseket is. A kutatócsoportot Kaderják Anita, az ELTE Innovációs Központ munkatársa vezeti.
Az érintett hazai projektek közül három mutatkozott be a csoport szeptember 27-i találkozóján, amelyet a TINLAB Királyi Pál utcai Tudásközpontjában rendeztek. Az esemény résztvevői megismerkedtek a hátrányos helyzetű fiatalok zenei oktatásával foglalkozó Symphonia Alapítvány munkájával, valamint a Kiállok érted / Kiállok magamért projekt társadalmi és művészeti innovációs programmal is. Utóbbi célja, hogy a fiatalkori szexuális kizsákmányolás, prostitúció és emberkereskedelem ellen lépjen fel, különösen az állami gondozásban élők védelme érdekében. A harmadik projekt az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán fejlesztett, munkahelyi inklúziót elősegítő DAT-program volt. A Nyitott Műhelyen az ELTE, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, a HUN-REN és a HÁRFA Alapítvány kutatói vettek részt.