Hogyan csökkenthető a fényszennyezés?

2020.05.20.
Hogyan csökkenthető a fényszennyezés?
A fényszennyezésről – világosan! címmel készített online szakmai útmutatót az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkársága és a Hortobágyi Nemzeti Park. A kiadvány elkészítésében jelentős szerepet vállalt az ELTE három szombathelyi oktatója, Kolláth Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, Gyurácz József tanszékvezető főiskolai tanár, valamint Száz Dénes tudományos munkatárs, a SEK óraadó tanára.

Az ingyenesen letölthető könyv elsősorban természetvédelmi hatóságoknak és nemzeti parkoknak ad hasznos információkat arról, hogyan tudják kiküszöbölni vagy csökkenteni a kültéri, mesterséges éjszakai világítás okozta fényszennyezést. Emellett hasznos olvasmány lehet önkormányzatoknak, beruházóknak, világítási rendszerek tervezőinek, kivitelezőinek és mindazoknak, akik felelősen gondolkodva tenni kívánnak a fényszennyezés kiküszöbölése, csökkentése érdekében.


Az éjszakai horizont látványa a környező városok fénykupoláival a hortobágyi Tornyi-dombról

A kiadványban a Savaria Egyetemi központ vezetésével futó, a fényszennyezés mérésével és hatásaival foglalkozó kutatás első eredményei is szerepelnek. A „Nemzetközi kutatási környezet kialakítása a fényszennyezés vizsgálatának területén” címmel indult EFOP-projektben három hazai egyetem működik közre. A kutatók nemzetközi és hazai fényszennyezés-felméréseket folytatnak, és közvilágítási mintaprojektet is létrehoznak.  

2018 óta minden évben május 16-án ünnepeljük A fény nemzetközi napját, amelyen az UNESCO szakmai partnereivel karöltve a fényszennyezés csökkentésének, a természetes sötét égbolt megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet. Hazánkban a 2014─2017 közötti időszakban 3 százalékkal nőtt a mesterséges fényt kibocsátó terület nagysága.

Az éjszakai égbolt egy alacsony fényszennyezésű területen: Zselic, Magyarország

A fényszennyezés a környezeti ártalmak egyik kevésbé ismert formája. Olyan mesterséges, zavaró fényt jelent, amely a horizont fölé, nem kizárólag a megvilágítandó felületre, illetve nem a megfelelő időszakban világít, ezzel káprázást, az égbolt mesterséges fénylését okozza. Ennek káros környezeti és élettani hatásai vannak mind az emberekre, mind a természetes élővilágra. Megzavarhatja az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, károsan érintheti a teljes ökoszisztémát. A ragadozó–zsákmány kapcsolatok felborulhatnak és az éjszakai fajok veszíthetnek életterükből.

Forrás: ELTE SEK
Fotók: Kolláth Zoltán