Hatvanhat éves a magyar informatika

Magyarországon 66 éve, 1959. január 21-én számolt be a sajtó az első Neumann-elvű elektronikus számítógépről, a Magyar Tudományos Akadémia kibernetikai kutatócsoportja által létrehozott M-3-ról, ez az időpont számít a magyar informatika megszületésének – fogalmazott beszédében Kovács Levente, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) elnöke, az ünnepi konferenciának otthont adó Óbudai Egyetem rektora. Az NJSZT az informatika történetének ápolására működteti virtuális múzeumát, Szegeden pedig állandó kiállítást tart fenn, ahol az M-3 néhány megmaradt alkatrésze is látható.

Az informatika már a 80-as években megjelent a humán tudományokban: Mócsy András akadémikus Proper 16a gépet használva hatalmas adatbázist hozott létre a latin feliratokon előforduló római nevek vizsgálatára, az ELTE-n pedig 22 évvel ezelőtt kezdte meg működését az önálló Informatikai Kar – idézte fel az ünnepségen Borhy László akadémikus, az ELTE rektora. A számítógép egykor forradalmasította a tudományos életet, később a mindennapi életünk szerves részévé vált, a mai konferencián pedig kifejezhetjük elismerésünket a magyar informatikai közösség tagjainak, akik munkásságukkal hozzájárultak, hogy ma itt állhassunk, és beszélhessünk az informatika csodáiról – zárta beszédét.

Az Esti Hírlap 1959. január 21-én címlapon számolt be az első magyar "elektronikus számológépről"

Imre Sándor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja szerint Neumann János maradandót alkotott, eredményei változatlanul érvényesek. Magyarországon magas színvonalon képeznek nagy számban informatikusokat, és világszínvonalú vállalatok működnek az országban – tette hozzá.

A konferencián az NJSZT és a HUN-REN SZTAKI szakértői két szekcióban tartottak előadásokat az informatika alkalmazásáról az ipar, egészségügy, a művészet és a játékfejlesztés területén.

Borítókép: Óbudai Egyetem