„Fontos, hogy példát mutassunk a jövő generációinak”

Marjan Cencen nagykövet a kislevelű hársfát választotta a két országot összekötő hagyományok jelképeként. A hársfa nem csak őshonos mindkét országban, de méhészeti jelentősége is nagy, márpedig a méztermelés Magyarországon és Szlovéniában is jelentős mezőgazdasági ágazatnak számít. Ahol ilyen fontos a méhészet, ott különösen oda kell figyelni a méhekre is, hiszen óriási szerepük van a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen megporzásban, valamint az ökológiai egyensúly fenntartásában. Éppen ezért Szlovénia nagy hangsúlyt fektet például az erdők újratelepítésére, ezzel is óvva a hasznos rovarokat. 

Szlovéniában egyébként hagyományosan megfestik a kaptárvégeket, és ehhez általában a hétköznapi életből merítik a mintákat – jegyezte meg a nagykövet. A díszes kaptárokvégek Szlovénia-szerte mindenütt megtalálhatók, a szlovén kulturális örökség részét képezik. A Füvészkertben kiállított darabokon már modernebb mintázat is található. 

Az eseményen megjelent Nagy István agrárminiszter, aki a nagykövetek példamutatását hangsúlyozta: „A természet mára tagadhatatlanul a legnagyobb kincsünk, vigyáznunk kell rá, mert törékeny. A méhek pedig szerves részét képezik ennek a kincsnek. Ez a kis rovar lassan magára marad a beporzásban, kiemelt figyelmet kell neki szentelni. Fontos esemény résztvevői vagyunk a mai napon, hiszen több ország képviseletében közösen mutathatunk példát a fiataloknak, akiknek a jövőben védeniük kell a természetet." 

„A Füvészkert látogatószámán is látszik, hogy egyre nagyobb az igény a természetre. Bármilyen programot szervezünk, óriási az érdeklődés.

Tavaly sikerült elérnünk a heti 60 ezres látogatószámot, és ezt nem több százezres, hanem mindössze három hektár területen.

Ez rettentő nagy emelkedés, de megfelelő fejlesztésekkel még ezt is tudjuk fokozni” – beszélt az utóbbi évek tapasztalatairól Orlóci László, a Füvészkert igazgatója.

„Az ELTE vezetése a Kerttel együtt törekszik arra, hogy az értékőrzés mellett modernizálja is a nagymúltú intézményt – fűzte hozzá Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja. – A kialakítandó új működési modellel célunk az, hogy a hazai, de akár a nemzetközi közönség is minél nagyobb létszámban vehessen részt a programokon, és jobban megismerje a terület munkáját.” 

Az ELTE, a Füvészkert és a Füvészkertért Alapítvány közös munkájának gyümölcse a gödi Huzella kert felújítása is. A 2022 tavaszán megkezdődött munkálatok során először a növényállományt teszik rendbe, majd az élettér kialakításán fognak dolgozni. A területen olyan egyedi központot is kialakítanak, amely közelebb hozza a természetet és az embert, miközben a tudomány is helyet kap benne. A fejlesztés további részleteiről egy korábbi cikkben számoltunk be.