A Joseph Cours-ösztöndíjról
Joseph Cours amerikai professzor a természettudományok rajongójaként a Wisconsini Egyetemen szerzett matematikus diplomát, majd aktív éveiben szoftvermérnökként dolgozott. Nyugdíjba vonulásával ismét a matematikának és kedvteléseinek szenteli mindennapjait. Tudományos érdeklődése kiterjed a biokémia, génfejlesztés és matematika területére, mellette szívesen olvassa az irodalom nagy klasszikusait és a történelmi témájú szakirodalmat. Szeret utazni, különösen Európában, és járt Magyarországon, azon belül pedig az ELTE-n is. Kis almaültetvényének gondozása, valamint a gyermekeivel, unokáival töltött idő mellett magyarul is tanul szabadidejében.
Joseph Cours adományából a Tudományos Tanács a tudományos tevékenység ösztönzése, a fiatal kutatók támogatása és kiemelkedő tudományos teljesítmények elismerése érdekében ösztöndíjat alapított, melyet 2017 óta minden évben egy tehetséges fiatal természettudós nyerhet el az ELTE-n. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele egy Q1 kategóriájú publikáció létrehozása és kiadó általi befogadása.
A Joseph Cours-ösztöndíj eddigi nyertesei:
2024
Kovács Dániel 2014 óta dolgozik az ELTE Genetikai Tanszéken, jelenleg PhD-hallgatóként a sejtes stresszválaszokat kutatja, különös tekintettel a hősokk válasz (HSR) molekuláris mechanizmusaira. Érdeklődése a a sejtek proteotoxikus stresszre adott válaszát szabályozó HSF1 transzkripciós faktorra összpontosul. Kutatásai során feltárta a HSF1 szerepét nemcsak a fehérjék stabilitásának fenntartásában, hanem a sejtek öregedésében, stressztűrésében és daganatos folyamatokban is. Eddigi eredményeit több rangos nemzetközi folyóiratban publikálta, köztük az Aging Cell-ben, továbbá konferenciákon is előadott. Jelenlegi projektjében a HSF1 ER stresszválaszban betöltött szerepét vizsgálja a C. elegans modellszervezeten, amiből újabb publikáció várható. Számos ösztöndíjat és díjat nyert el, és tudománynépszerűsítő programokban is aktívan részt vesz, minden évben előad a Kutatók Éjszakáján.
László Loretta a HUN-REN Jelátviteli és Funkcionális Genomikai Kutatócsoport munkatársa, az ELTE PhD-hallgatója. Az onkológiai jelátvitel területén dolgozik, az emberi sejtek működését alapvetően befolyásoló fehérjék szerepét vizsgálja a daganatos folyamatokban. Kiemelt kutatási területe a Tks4 nevű fehérje, amely fontos szerepet játszik a tüdőrák és más daganatos sejtek növekedésében, befolyásolja mozgékonyságukat és agresszivitásukat. Kimutatta, hogy a Tks4 hiánya megváltoztatja a sejtek viselkedését, ami elősegítheti a daganatok terjedését. CRISPR/Cas9 genetikai módszerrel hozott létre sejtvonalakat, hogy jobban megértse a Tks4 és kapcsolódó fehérjék szerepét. Tervei között szerepel az EGFR útvonal további elemzése, az új ismeretek a rákkezelés fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. Kutatási tevékenysége mellett tudománynépszerűsítő tevékenységet is folytat: a 2023-ban megalakult Magyar Biokémia Egyesület junior szekciójának egyik alapító tagja.
Molnár Dániel a HUN-REN TTK Genom Metabolizmus Kutatócsoport munkatársa, az ELTE Biológia Doktori Iskola PhD-hallgatója. Kezdetben környezetbarát katalizátorokat alkalmazott szerves kémiai reakciókhoz, majd részt vett egy dNTP adatbázis megalkotásában. Fő kutatási területe azonban az antibiotikum-rezisztencia, új, prokarióta sejtmembrán-romboló antibiotikumok és a tuberkulózist okozó mikobaktériumok rezisztencia-mechanizmusait vizsgálja. Tanulmányozta a β-peptidek antibakteriális hatását, az RmlA enzim szerepét a sejtfal bioszintézisében, illetve a TBC-rezisztencia molekuláris alapjait. Eredményei hozzájárulhatnak a tuberkulózis elleni új kezelési stratégiák fejlesztéséhez.
2023
Matola Alexandra Tünde immunológus kutatási területe alapszakos tanulmányai óta annak felderítése, miként vesz részt a komplementendszer a gyulladásos és autoimmun betegségekben. Munkája az Immunológia Tanszéken a rheumatoid arthritis (RA) és a komplement autoantitestek vizsgálatával kezdődött. Kutatótársaival elsőként írt le korábban nem azonosított anti-B faktor antitestet RA-betegekben. A komplement vizsgálatát olyan vesebetegeknél is folytatja, ahol a komplementrendszer hibás működése okozza a vesében fellépő gyulladást, szöveti sérülést, akár veseelégtelenséget. Már számos komplement fehérje elleni autoantitestet detektált társaival, jelenleg funkcionális vizsgálatokkal igyekszik kimutatni azok hatását a szervezetben jelenlévő fehérjekaszkádra, amely a veleszületett immunrendszer részeként szerepet játszik a kórokozók eltávolításában.
Pálinkás János biológus 2017-ben kezdte kutatómunkáját a Biokémiai Tanszéken, ahol a DNS-hibajavításban kulcsfontosságú szerepet játszó motorenzimek, DNS-helikázok szerepét vizsgálta. Témavezetőjével kidolgoztak egy vizsgálómódszert, amelynek segítségével alapvető működésbeli különbségeket tártak fel a bakteriális és humán RecQ helikázok között. PhD-kutatásában egy másik fehérjecsaládot, az egyszálú DNS-kötő fehérjéket vizsgálja. A DNS-anyagcserében központi szervezőknek tekinthető SSB fehérjékkel való munka során figyelt fel a folyadék-folyadék fázisszeparációra (LLPS), labortársaival sikerült baktériumban is találnia LLPS tulajdonsággal rendelkező fehérjéket, amelyeket eddig nagyrészt eukariótákban azonosítottak. Egy másik kutatás keretében az EcSSB, mint potenciális antibakteriális célpont LLPS tulajdonságát specifikusan gátló kismolekulákat azonosít, olyan biofizikai és biokémiai módszertan kidolgozására törekedve, amely általánosan használható lehet LLPS rendszerek karakterizálására.
2022
Balassa Kinga, az ELTE Biológia Doktori Iskola Kísérletes növénybiológia program doktorjelölte a kukoricanövények csíkosmozaik-vírusfertőzésének enyhítésén dolgozik RNS-alapú kezelőszer alkalmazásával. Az RNS-interferencia rendszerszintű génexpressziós változásait abiotikus és biotikus stresszor jelenlétében vizsgálva bizonyította, hogy az exogén eredetű siRNS-kezelés hatékonyan járul hozzá a csemegekukorica MDMV-fertőzés elleni védekezéséhez. A kezelés nemcsak csökkentette a vírusmennyiséget, de elősegítette a növények hosszabb távú, szignifikánsan jobb élettani állapotát is.
Csikós-Kiss Vivien az ELTE Biológia Doktori Iskola Idegtudomány és humánbiológia szakirány PhD-hallgatója. Kísérletsorozatában a központi idegrendszer legfőbb rezidens immunsejtjei közé tartozó mikrogliasejtek szerepét vizsgálta az agyban lezajló anyai adaptációs folyamatban. A mikroglia a várandós és frissen szült nőstények agyában végbemenő neuroplaszticitás változásokban játszik szerepet, hiánya laktációs zavarokhoz vezethet a prolaktin felszabadulás gátlásán keresztül. A fiatal kutató eredményei alapján feltételezhető, hogy a mikrogliasejtek szükségesek lehetnek a tejtermelésért felelős prolaktin felszabadulásához, de nem vesznek részt az anyai viselkedés fenntartásában.
Nagy Zoltán Attila az ELTE Biológia Doktori Iskola Szerkezeti Biokémia programjának doktorandusza. A fehérjebontó enzimek (proteázok) és az ezeket gátló fehérjemolekulák (inhibitorok) kölcsönhatását vizsgálja, elsősorban az ecotin nevű fehérjével foglalkozik. Munkája során kimutatta, hogy az ecotin a komplementrendszer (KR) gátlásán keresztül megvédheti a mikrobát a KR támadásától, emellett feltárta az ecotin két kötőhelyének jelentőségét is a MASP-enzimek gátlásában. Eredményeit már rangos szaklapok közölték.
Balassa Kinga, Csikós-Kiss Vivien és Nagy Zoltán Attila
2021
Jezsó Bálint az ELTE-n végzett alap- és mesterszakos tanulmányait követően jelenleg a Biológia Doktori Iskola hallgatója. Tagja a Magyar Genetikusok Egyesületének, a Visegrád Group Society for Developmental Biology-nak és a German Stem Cell Network-nek. 2018-ban az ELTE TTK-n elnyerte A Kar kiváló hallgatója kitüntetést. Eddigi tudományos munkája elsősorban fény- és elektronmikroszkópos vizsgálatokra, konfokális mikroszkópiára, a szükséges előkészítési munkálatokra és képanalízisre terjedt ki, jelenleg egy RecQ helikáz funkcióvesztéses mutációját vizsgálja zebradánióban.
Marx Anita az ELTE-n végzett alap- és mesterszakos tanulmányait követően jelenleg a Biológia Doktori Iskola hallgatója. Tudományos tevékenységét az ELTE Immunológiai Tanszéken kezdte meg, az akkor FcRn és ellenanyag, ma már Humorális immunválasz, immunbiotechnológia kutatócsoporthoz csatlakozva. Részt vett a csoport újgenerációs szekvenálás (NGS) protokolljainak beállításában, egér mintáktól kezdve humán mintákra optimalizálva. Doktori munkája során a myeloma multiplex elemzésére fókuszál, e humán onkohemtológiai betegség kezelését segítő vizsgálat kifejlesztésén dolgozik.
2020
Kovács Zoltán az ELTE-n végzett alap- és mesterszakos tanulmányait követően jelenleg a Biológia Doktori Iskola Szerkezeti Biokémia Programjának hallgatója. Tudományos érdeklődése kiterjed a motorenzimekre, DNS-kötő fehérjékre, DNS-hibajavításra, fehérjék szerkezeti-funkció összefüggéseire, egyedi-molekula eljárásokra és folyadék-folyadék fázisszeparációs folyamatokra. Jelenlegi kutatási témája a genomkarbantartó folyamatok részletes feltérképezése. 2017 óta több jelentős nemzetközi konferencia résztvevője, eddig 3 tudományos cikkben szerző, ezek közül egyben első szerző. Cikkei a magas standardú Nucleic Acids Research és a Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America folyóiratokban jelentek meg, eddig kapott független hivatkozásainak száma 25. Az Új Nemzeti Kiválóság Program kétszeres ösztöndíjasa, 2018-ban a Kar Kiváló Hallgatója, 2020-ban Innovatív PhD kutatási téma pályázatot nyert.
Nagy-Baló Zsuzsa mind alapszakos, mind mesterszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatta, jelenleg a Biológia Doktori Iskola Immunológia Programjának hallgatója. Doktori munkájának témája A CR3 és CR4 megjelenése és szerepe egészséges emberek és krónikus limfoid leukémiában szenvedő betegek B sejtjein. Tanulmányai mellett az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa. Az ösztöndíjjal támogatott kutatómunkája során a CR4 egészséges és krónikus limfoid leukémiás nyirokszövetekben való lokalizációját vizsgálja annak érdekében, hogy még pontosabb képet kaphasson a receptor egészséges és patológiás folyamatokban betöltött szerepéről. Publikációs rekordja 4 közleményt tartalmaz, ezek közül egyben első szerző, 60 független hivatkozása van.
2019
Lukácsi Szilvia Zsófia doktorjelölt szakmai előremenetele az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Immunológiai Tanszékéhez köthető. A TTK-n szerezte biológia alapszakos oklevelét, majd 2015-ben itt végzett biológusként a Molekuláris, immun- és mikrobiológia specializáción. Ugyanebben az évben felvételt nyert az ELTE Biológiai Doktori Iskola Immunológia Programjába. Kutatásait az Erdei Anna professzor asszony által vezetett MTA–ELTE Immunológiai Kutatócsoportban végzi. Kortárscsoportjából kiemeli publikációs aktivitása. Hét nemzetközi impaktfaktoros tudományos folyóiratban közölt cikkben szerző, melyek közül négy a Scimago szerinti Q1-es kategóriába tartozik, kettőben első szerző. Számos konferencián is bemutatták eredményeiket. Kutatómunkája során a 3-as és 4-es típusú komplementreceptorok kifejeződését és szerepét elemzi az immunrendszer sejtjein különböző típusú gyulladásos (pl. akut bakteriális fertőzés vagy krónikus autoimmun eredetű) körülmények között emberben. A vizsgálatokban az immunológia tág eszköztárát felhasználja, beleértve a legújabban az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén kifejlesztett sejtadhézió erősségét mérő eljárást is. A receptorok egyedi szerepének megismerése közelebb visz a gyulladásos betegségek okainak megértéséhez. Az ösztöndíj támogatásával Lukácsi Szilvia sikerrel publikálta tanulmányát a PLOS ONE Q1-es besorolású folyóiratban, 2020 májusában.
Erdős Gábor Dániel az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolájában érettségizett, majd 2016-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán biomérnök diplomát szerzett. Ezt követően, 2017-ben, felvételt nyert az ELTE Természettudományi Kar Biológiai Doktori Iskola Szerkezeti Biokémia doktori programjába, jelenleg is PhD-hallgató. Ezzel párhuzamosan 2010 és 2014 között az MTA-SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoportjának kutatómunkájában vett részt molekuladinamikai modellezéssel. 2014-ben csatlakozott az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén működő, Dosztányi Zsuzsanna vezette MTA-ELTE Lendület Bioinformatikai Kutatócsoport munkájához. Kutatási területe, a bioinformatika a molekuláris biológiát nélkülözhetetlenül támogató terület, jól mutatja ezt Erdős Gábor munkája is. A rendezetlen fehérjék környezeti hatásokra (pl. fehérje-fehérje kölcsönhatások, vagy pH, redox potenciál változása) rendezett szerkezetet vehetnek fel és így korábban nem ismert feladatokat tölthetnek be. Ezt az ún. „kontextus függő rendezetlenséget” elemzi bioinformatikai eszközök, internetes szolgáltatások fejlesztésével. Publikációs listája erős, négy cikkéből háromban első szerző. A cikkek fele a Scimago rendszere szerinti Q1-es csoportba tartozik. Az általa kifejlesztett ANCHOR eljárás a kötőhely predikciós módszerek „versenyén” az egyik legjobb eljárás lett.
2018
Szikora Bence az ELTE Természettudományi Karán biológia szakon BSc diplomát, majd ugyanezen a szakon MSc diplomát szerzett molekuláris-, immun- és mikrobiológia szakiránnyal 2015-ben. Ugyanebben az évben elkezdte PhD-tanulmányait az ELTE Biológia Doktori Iskolájában immunológiai szakterületen Kacskovics Imre professzor témavezetése alatt. Doktori kutatásának témája: A humorális immunválasz diverzitásának elemzése egerekben és nyulakban.
A képzések alatt kutatói munkát is végez, tudományos érdeklődési területe a következő:
- A neonatális Fc receptor (FcRn) szerepe az immunrendszer működésében
- A humorális immunrendszer diverzitása
- A humán B-sejt repertoár elemzése új generációs szekvenálással
Szikora Bence 2015-ben elnyerte az OTDK különdíját. Doktori hallgatóként publikációs teljesítménye is jelentős. Tanulmányai alatt több kiemelkedő nemzetközi konferencián részt vett előadóként. A FIBOK (Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája) legjobb poszter díját és legjobb „Flash” poszter előadás közönségdíját is elnyerte 2018-ban.
2017
Gógl Gergő Zsolt már középiskolás korában bekapcsolódott az MTA Enzimológiai Intézetében Friedrich Péter kutatócsoportjának munkájába, az ott elért eredményével még gimnazistaként 1. díjat nyert az Országos Tudományos Diákkör Konferencián. Ezt követően hallgatóként az ELTE TTK Biokémiai Tanszéken, Reményi Attila kutatócsoportjában folytatta a munkát. 2013-ban az ELTE TDK Biológus házi konferenciáján 1. díjat nyert, valamint elnyerte a Stephen W. Kuffler kutatási ösztöndíjat. 2015-től az ELTE TTK Szerkezeti biológiai program hallgatója lett. 2016-ban Új Nemzeti Kiválósági Program Ösztöndíjban részesült, a Microtrade Fiatal Kutatói pályázaton 2. helyezést ért el, valamint Bio-Science díjban részesült. Publikációs aktivitása is kiemelkedő, a megjelent tíz publikációja közül háromban első vagy megosztott első szerző. A cikkek döntően a Scimago szerint Q1-es kategóriába esnek, ami Reményi Attila és Nyitray László kutatócsoportjainak kiváló eredményeit is tükrözi. A Joseph Cours-ösztöndíj támogatásával Gógl Gergő Zsolt a The FEBS Journal-ben publikálta sikerrel tanulmányát.
