Mika Sándor meghatározó egyénisége volt az egyetemnek, ezért az első magyar bölcsészkar büszkén vallja magáénak emlékét, és örömmel ad teret minden olyan kezdeményezésnek, amely emlékeztet feladatainkra, közös örökségünkre, és hozzájárul ahhoz a számvetéshez, amellyel hivatásunk terepén tartozunk közösségünknek – mondta nyitóbeszédében Sonkoly Gábor. A BTK dékánja méltatta Mika Sándor életét és a történettudományban elfoglalt helyét, hangsúlyozva, hogy életművének zenitje a frissen alapított Eötvös Collegiumban eltöltött tizenhét szakvezetői esztendő, amely során a XX. század történettudományát meghatározó nemzedéket nevelt fel.  „Ma, amikor ismét sokat gondolkodunk iskola és nemzet szimbiózisáról, politika és tudományos közösségek szolidaritásáról, újra fel kell elevenítenünk a tudóstanár étoszát: azét a makulátlan felkészültségű, európai stílusú, hazaszerető nevelő emberét, aki a közösségi identitást építő tudományokat hivatástudatból és nem pozíciószerzési céllal szolgálja – emelte ki Sonkoly Gábor.

Ünnepi köszöntőjében Borsodi Csaba, az ELTE BTK Történeti Intézetének vezetője arra emlékeztetett, hogy Mika Sándor tanítványai a történész- és segédtudományi képzés meghatározó alakjaivá váltak. A Történeti Intézet és a Mika Sándor Egyesület hosszú évek óta együttműködik, a jó kapcsolat még az egyesületi tagok Eötvös Collegiumban eltöltött idejében kezdődött. Az intézet továbbra is nyitott a közös munkára, és örömmel fogadja be a Mika Sándor Egyesület tudományos és hagyományőrző rendezvényeit – fogalmazott az intézetvezető. A köszöntők után Sonkoly Gábor, Borsodi Csaba és Hóvári János, az Eötvös Kollégium Baráti Körének elnöke ünnepélyes keretek között leplezték le Mika Sándor portréját.

Az egyesület alapítója és korábbi elnöke, Tevelÿ Arató György Mika Sándor életútjának eddig ismeretlen szempontjait ismertette tudományos előadásában. Mika Sándor édesapja csehországi származása ellenére Brassóban hamar magyar identitásúvá vált. Fia, Sándor életében meghatározó volt a Berlinben és Párizsban töltött ösztöndíjas idő, az itt megismert mester–tanítvány viszony és a franciaországi bölcsészettudomány művelőinek közéleti érzékenysége, amelyben az Eötvös Collegium „franciás szellemének” gyökereit láthatjuk. Neki nem jutott vezető hely a történettudomány intézményeiben, az Eötvös Collegium azonban lehetőséget adott hivatásának kibontakoztatására. Ez a hivatás három pillérre épült: a kutatásra, a nevelésre és arra, hogy tanítványait megtanította közérthetően hozzászólni a kor közvéleményét foglalkoztató toposzokhoz. A professzori galériában őt körülvevő gárdára tekintve elmondhatjuk, hogy az akadémiai és egyetemi előmenetelt tekintve tanítványai felülmúlták mesterüket - zárta előadását Tevelÿ Arató György.

Az előadást követően Bojtos Anita egyesületi alelnök röviden ismertette a „Mika Sándor 160” emlékszemeszter hármas jelszó (emlékezet, műhely, utánpótlás) köré épülő programját. Az ünnepség végén az esemény moderátora, Simonkay Márton elnök felkérésére Bakos István, az Eötvös Kollégium Baráti Körének tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány ügyvivő kurátora átadta az egyesületnek Szurkos István Amit nehéz kimondani című könyvének dedikált és számozott, 160. számú példányát, majd ezután Tevelÿ Arató Györgynek ajándékozta a saját Magyarságért kitüntetését. Az ünnepi eseményen jelen volt Kuthy Zoltán, Mika Sándor dédunokája is. A most felavatott portré eredetije a Kuthy család levéltárában található, a kép digitális restaurálása Schubert Péter munkája.

Forrás: mikaegylet.hu
Fotók: Ficsor Márton