Épületfejlesztési projektek az ELTE-n

Az Egyetemi Könyvtár energetikai korszerűsítése (1053 Budapest, Ferenciek tere 1.)
1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, melyben a könyvtár azóta is működik. Az eklektikus stílusú, műemlék palota épülete Skalnitzky Antal tervei alapján készült. A Könyvtár nem csupán az ELTE központi könyvtára, de nyilvános tudományos szakkönyvtár is, amelybe minden 18 éven felüli magyar állampolgár, valamint az Európai Unió és más külföldi államok polgárai beiratkozhatnak, illetve bárki látogathatja a nyilvánosnak kijelölt épületrészeket. A könyvtár hagyományos és nem hagyományos könyvtári szolgáltatásokkal áll az olvasók rendelkezésére – dokumentumok kölcsönzése, olvasóterem, ritkaságok kutatása, fénymásolás, digitális másolás, internet hozzáférés. Mindezeken túl folyamatosan rendeznek kiállításokat a könyvtárban őrzött, a nemzeti kulturális értéket képviselő kincseinkből. Az Egyetemi Könyvtár európai mércével mérve is jelentős muzeális állománnyal rendelkezik, az itt őrzött dokumentumok száma pedig eléri a másfél millió kötetet. Beiratkozott olvasóink száma meghaladja a 11 000-t, évente megközelítően 70 000 fő – köztük egyre több turista – keresi fel a számos útikalauzban szereplő intézményt.
A Könyvtár utolsó korszerűsítésére az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején került sor. Az épület a korszerűsítést megelőzően nem közvetítette azt a kulturális szerepet, amelyet az Egyetemi Könyvtár a szolgáltatásaival a térségben betölt. Az épületben található elavult fűtéstechnikai rendszer, a jelentős mértékben elhasználódott és néhány helyen már működésképtelen nyílászárók, az itt őrzött értékek, illetve annak látogatottsága együttesen indokolták a fejlesztés elkerülhetetlenségét.

A projekt szakmai tartalma:

A tervezési szolgáltatás:

• Az Épületenergetikai Tanúsítvány (fejlesztés előtti állapotra vonatkozóan a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet szerint),
• A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített/részletes módszerrel elvégzett számítások,
• tervek, teljes műszaki dokumentáció,
• engedélyek beszerzése KÖH-el történő egyeztetések
• tervezői művezetés.

Az építési beruházás:

• Építészet:
  • homlokzati nyílászárók cseréje
  • az érintett részek javító építőmesteri és szakipari munkák elvégzése
  • érintett hatóságokkal történő együttműködés (KÖH, Építési hatóság, stb.)
• Gépészet:
  • kazánházi rekonstrukció a kiszolgáló berendezésekkel együtt
  • az újonnan beépítendő kazánokhoz új kémény építése
  • az érintett hatósági átadások (GÁZMEO, FŐKÉTŰSZ, stb.)
  • fűtési rendszer rekonstrukciója
  • szellőző gépház illetve kiszolgáló berendezéseinek rekonstrukciója
  • minden építéssel érintett terület javító építőmesteri és szakipari munkák elvégzése
  • megvalósulási dokumentáció elkészítése

A 250 millió forintból megvalósuló beruházásról bővebben itt olvashat.

Az ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola (1126 Budapest, Kiss J. altábornagy u. 42–44.) épületenergetikai fejlesztése

A projekt során a homlokzati nyílászárók cseréje és külső homlokzati hőszigetelés kialakítása történt meg. A beruházás jelentősen javítja az érintett épület fenntarthatóságát, illetve az épületben tartózkodók életkörülményeit. A beruházás hosszú távú közvetlen céljaként a fűtési hőigények, illetve földgázfelhasználás jelentős mértékű csökkentése, és ezáltal az energiaszámla mérséklése jelölhető meg.

A megvalósítás során az építési beruházás pályáztatása (közbeszerzés útján), a döntés előkészítése, szerződéskötés és az építési beruházás lebonyolítása történt meg. Elbontották a jelenlegi nyílászárókat, új nyílászárókat építettek be, a külső homlokzati hőszigetelő rendszert a terveknek megfelelő alakították ki, a nyílászárócserével, valamint a külső homlokzati hőszigeteléssel érintett épületrészekben javító-építőmesteri és szakipari munkákat végeztek el.

A beruházásról bővebben itt olvashat.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar épületének fejlesztése (1077 Budapest, Kazinczy u. 23–27.)  

Az épületben az ELTE PPK foglal helyet, a beiratkozott hallgatók száma évente meghaladja a 3200 főt, valamint 180 fő oktatót, amely az ország legjobb pszichológia képzését nyújtja. A Kazinczy épület utolsó épületgépészeti korszerűsítésére az 1980-as évek elején történt meg a gázosítási program keretein belül, azóta is az akkor beépített gázkazánok (31 éves VERU kazánok) üzemeltek az eredeti fűtési rendszerrel. Az épületen történtek már külső homlokzati nyílászáró cserék, de átfogó rekonstrukció még nem történt. Az épület a felújítást megelőző energetikai állapotában nem közvetítette azt a minőséget, amely a mai kor elvárásainak megfelelő lenne.  Az épület fűtéstechnikai rendszerének részleges rekonstrukciója, illetve a homlokzati nyílászárók cseréje hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatók és oktatók komfortos körülmények között töltsék mindennapjaikat, megfelelve az energetikai elvárásoknak. A Kazinczy épületben található elavult fűtéstechnikai rendszer, a jelentős mértékben elhasználódott, valamint a néhány helyen már működésképtelen nyílászárók együttesen indokolták a fejlesztés elkerülhetetlenségét.

A projekt szakmai tartalma:
A tervezési szolgáltatás:

• Az Épületenergetikai Tanúsítvány (fejlesztés előtti állapotra vonatkozóan a 176/2008 (VI.30.) kormányrendelet szerint),
• A 7/2006 (V.24.) TNM rendelet szerinti egyszerűsített/részletes módszerrel elvégzett számítások,
• tervek, teljes műszaki dokumentáció,
• tervezői művezetés.

Az építési beruházás:

• Építészet:
  • homlokzati nyílászárók cseréje
  • az érintett részek javító építőmesteri és szakipari munkák elvégzése
• Gépészet:
  • fűtési rendszer és kiszolgáló berendezések részleges rekonstrukciója
  • minden építéssel érintett terület, javító építőmesteri és szakipari munkák elvégzése
  • megvalósulási dokumentáció elkészítése

A projekt során épületenergetikai fejlesztés és fűtéskorszerűsítés történt, e mellett a homlokzati nyílászárókat fokozott hő védelmi követelményeket is kielégítőekre cserélik. A tervezett beruházás jelentősen javítja az érintett épület fenntarthatóságát, illetve az épületben tartózkodók (dolgozók, hallgatók) életkörülményeit. A beruházás hosszú távú közvetlen céljaként a fűtési hőigények, illetve földgázfelhasználás jelentős mértékű csökkentése, és ezáltal az energiaszámla mérséklése jelölhető meg. A megvalósítás során az építési beruházás pályáztatása (közbeszerzés útján), a döntés előkészítése, szerződéskötés és az építési beruházás lebonyolítása történt meg. Elbontották a jelenlegi nyílászárókat és a fűtési rendszert és a kiszolgáló berendezéseket, új nyílászárókat építettek be, a fűtési rendszert a terveknek megfelelően alakították ki, a nyílászárócserével, valamint a fűtésrekonstrukcióval érintett épületrészekben javító-építőmesteri és szakipari munkákat végeztek el.  

A Kazinczy utcai épület felújításáról itt olvashat bővebben.

A fenti három beruházás közvetett céljai között alapvető jelentőségű a beruházás környezetvédelmi hatása, a kisebb fosszilis energiahordozó-felhasználással járó emisszió-csökkenés, így az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése. Ugyancsak közvetett, nemzetgazdasági szintű cél teljesítését segíti a beruházás révén elért kisebb energia-felhasználás hozzájárulása a hazai energiamérleg javulásához és ezzel az ország energiaimport-kitettségének mérsékléséhez. Közvetett hatás az épületben hosszú időt eltöltő személyek környezeti komfortjának javulása, a kellemesebb komfortérzet biztosítása, amiben szerepet játszik az a kedvező filtrációs hatás (huzatcsökkenés), ami a nyílászárók cseréje után, azok jó záródása révén lesz biztosított.

Retrospektív beruházások

Az ELTE 280 millió Ft értékben megvalósuló, ún. retrospektív beruházásai:

• ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.)
  A beruházás alkalmával az Egyetem téri épület teljes gépészeti rekonstrukciója, kazántelep-, hőközpont- és fűtési hálózat cseréje történt meg a hőleadókkal együtt. A régi olajüzemű kazánokat az akkori kor elvárásának megfelelő gázüzemű tüzelő berendezések váltották ki. A néhány helyen már működésképtelen fűtési rendszer, valamint a rendkívül rossz állapotban lévő radiátorokat is cserélték. A beruházással energiahatékonyabb és nagyobb komfortérzetet nyújtó rendszert alakítottak ki.

• ELTE EK és LT (1106 Budapest, Maglódi út 8.)
  A beruházásba három épületet vontak be: az eredetileg konvektoros fűtést, kondenzációs kazánra cserélték. A gázkészülékek mellett az épületekben új fűtési rendszert alakítottak ki: a rossz hatásfokkal működő és néhány helyiségben már szinte működésképtelen készülékeket korszerű, energiahatékonyabb és nagyobb komfortérzetet biztosító rendszer váltotta.

• ELTE Bibó István Szakkollégium (1118 Budapest, Ménesi út 12.)
  A Szakkollégiumban a beruházást megelőzően régi típusú állókazánok voltak, amelyeket kondenzációs falikazánokra cseréltek. A kazántelep-csere mellett a fűtési rendszert és a hőleadókat is cserélték, valamint a használati melegvíz-készítő berendezés rekonstrukcióját is elvégezték. A beruházás jelentős költségmegtakarítást eredményezett, a kollégisták számára élhetőbb körülményeket teremtett.

• ELTE Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola, korábban ELTE Gyakorló Általános- és Középiskola
  Az épület fűtését ellátó régi típusú állókazánok helyébe kondenzációs falikazánok kerültek. A kazáncsere mellett a fűtési rendszert és a radiátorokat is cserélték, a megtakarítás a közműszámlákban is jelentkezik, nem beszélve a komfortosabb élettérről.

• ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola és Gyakorló Gimnázium (1146 Budapest, Cházár A. u. 10.)
  A Gimnázium és a vele egybeépített lakóház fűtését korábban atmoszférikus gázüzemű égővel működő kazán látta el. A rekonstrukció során lebontották a régi kazánokat, elkészült egy szakhatóság által jóváhagyott terv, illetve az új kondenzációs berendezéseket is elhelyezték. A beruházástól jelentős energia-megtakarítást várunk. A közvetett célok között alapvető a beruházás környezetvédelmi hatása, a kisebb fosszilis energiahordozó-felhasználással járó emisszió-csökkenés, így az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése. Ugyancsak közvetett, nemzetgazdasági szintű cél teljesítését segíti a beruházás révén elért kisebb energia-felhasználás hozzájárulása a hazai energiamérleg javulásához és ezzel az ország energiaimport-kitettségének mérsékléséhez. Az épületben hosszú időt eltöltő személyek (tanulók, tanárok) környezeti komfortjának javulásában a kellemesebb komfortérzet biztosításában szerepet játszik az a kedvező filtrációs hatás (huzatcsökkenés), amely a nyílászárók cseréjét követően jelentkezik.

A retrospektív projekt során az összes beruházás alkalmával megtörtént a már elavult és néhány helyen már üzembiztonsági szempontból megkérdőjelezhető kazántelep-csere, mindez hozzájárult egy költséghatékonyabb és az üzembiztonsági szempontok szerint biztonságosabb üzemeltetéshez. A beruházások jelentősen javították az érintett épületek fenntarthatóságát. A beruházás hosszú távú közvetlen céljaként a fűtési hőigények, illetve földgázfelhasználás jelentős mértékű csökkentése, és ez által az energiaszámla mérséklése jelölhető meg. Közvetlen módon érvényesült a célként kitűzött hatékonyabb működéssel a CO kibocsátás mértéke ezzel együtt a már említett nemzetgazdasági szintű cél is.