ELTE-s fejlesztésű szigetelőanyagot teszteltek az űrben
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a hazai űrkutatás egyik zászlóshajójaként több területen is kiváló szereplője az űrtudománynak és az űriparnak. Az űrjárművek, műholdak, repülőgépek folyamatosan egyre jobb és könnyebb szigetelőanyagokat igényelnek. Erre az igényre válaszolva az ELTE Kémiai Intézet kutatói különböző ultrakönnyű, nagy porozitású, kiváló szigetelőképességű alumínium-oxid alapú, nanoszerkezetű anyagokat fejlesztenek, amelyek alkalmasak lehetnek ilyen, extrém terhelésnek kitett eszközök építéséhez.
A laboratóriumi teszteket követően az egyik ilyen fejlesztés, az Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés tesztelésére került sor az ATL-1 műholdon, a tenyérnyi méretű szerkezet tíz hónapos működése alatt 365 km magasságú pályán keringve nagyjából ötezerszer kerülte meg a földet. A kutatók a műholdas adatok feldolgozásából nyert eredményeket a Journal of Engineering and Applied Sciences Technology folyóiratban megjelent tanulmányban foglalták össze.
Al2O3 kriogél, Al2O3 szál, ATL1 műhold
A három kiválasztott, 1 mm vastagságban alkalmazott anyag hőszigetelőképességét három szempontból értékelték: a szigetelő intenzitás, a forgás következtében fellépő hőmérséklet-ciklititás és a hőmérséklet-változásra adott válaszidő függvényében. A legjobb eredményt a nanopórusos szálrendszer hozta.
ATL-1 műholdról kapott hőszigetelési adatok összehasonlítása. A teszt anyagok: porózus szálak, Al2O3-alapú kompozit és kriogél anyagok. Kapton-fólia összehasonlítóként szolgált, jellemzően alkalmazott szigetelőanyag műholdakban.
A legjobban teljesítő Al2O3 szálak szintézisével előállított szigetelés kiváló alternatívát nyújthat az eddig használt anyagokkal szemben. A sikeres tesztelésnek köszönhetően a 2023-ban fellőtt, várhatóan 2-3 évig az űrben keringő MRC-100 műhold szigetelése is Al2O3 szálakkal biztosított.
Az előállítás szabadalmi oltalom alatt áll.
Forrás: ELTE TTK