Élményoktatással a finnugor népi kultúra népszerűsítéséért
A program ötlete az ELTE Finnugor Tanszékének doktorandusz hallgatóitól, Szabó Dittától és Timár Bogáttól származik, akik tervükről tavaly ősszel beszéltek először F. Gulyás Nikolettnek, a Finnugor Tanszék kutatójának. „Nem az volt a célunk, hogy nyelvtanórákat tartsunk, hanem hogy megismertessük nyelvrokonaink világát, szokásait, életmódját a diákokkal. Az órák mögött több hónapos terepmunka és tapasztalatgyűjtés áll, melynek eredményét mindenképpen meg akartuk osztani. Közelebb szeretnénk hozni a diákokhoz ezeket a nyelveket és népeket, hogy lássák, élő közösségekről van szó, elérhető távolságban, ahol mi már többször járhattunk. Azt akartuk megmutatni, hogy ezek az emberek nagyon jó fejek, érdekes és menő a finnugor világ. A visszajelzések alapján ez sikerült” – mesélték a projekt elindítói.
A projekt egy egyszerű felhívással kezdődött: „Nem gondoltuk, hogy ilyen nagy érdeklődés, de már az első héten megtelt a naptárunk időpontokkal, 148 iskolából kerestek meg minket.” A diákokat az előadók személyes tapasztalataikkal bilincselik le: útjaik során végignéztek már mari állatáldozást, halásztak hantikkal, szerepeltek udmurt valóságshowban, megpróbálták őket férjhez adni Udmurtiában, rájuk hívták a rendőröket Komiföldön, és főztek már csirkepaprikást is udmurtoknak. „Sok mesélnivalónk van, amivel nemcsak a nyelvrokon népek életébe adunk betekintést, hanem Oroszország kevéssé ismert mindennapjaiba is. Az osztályok, amelyekbe mi megyünk, általában keveset tudnak a finnugor népekről, nyelvekről – volt olyan tanuló, aki azt mondta, neki ez a téma korábban egy eltűnt világnak látszott a nyelvtankönyvből.”
A csapat tagjai a „heurisztikus, felfedező” oktatási módszert sokkal eredményesebbnek és hatékonyabbnak tartják, mint a frontális munkát. Ha van rá lehetőségük, nem egyedül adnak elő, hanem egy finnugor kolléga segítségével, de a Magyarországon tartózkodó finnugor diákok is már többször elkísérték őket. Az órákra rendszeresen visznek magukkal tárgyi emlékeket, amelyeket a külföldi terepmunkán gyűjtöttek, ezeknek a gyerekek nagyon örülnek, megfogdossák, felpróbálják, szelfit készítenek bennük. A csapat a legkülönfélébb csoportokhoz megy: van, amikor egy magyar fakultációs órára hívják meg őket 12 csillogó szemű, érettségire készülő, a nyelvtant szerető diák közé, és van olyan is, amikor egy hatalmas aulában, mikrofon előtt 120 nyolcadikost kell lekötniük –ezek egészen különböző kihívást jelentenek, más-más felkészülést igényelnek.
A projekt résztvevői közül mindenkinek megvannak a saját, bevált tanítási módszere: „Én szeretem különböző színekkel érzékeltetni, hogy egy nyelvben az adott mondatrészek ugyanazon logika szerint rendeződnek el, Ditta csigás animációval mutatja be az uráli alapnyelv szétágazását, Nikolett vaslogikával és rengeteg példával vezeti be a diákokat az areális, tipológiai és genetikai egyezések különbségeibe. Minden iskolában tátott szájjal hallgatnak minket – mesélte Tímár Bogát.
Az eddigi visszajelzések alapján csak pozitív megerősítést kaptak a projektről és a tanítási módszerükről, amely annak is köszönhető, hogy
nem szakmaként, hanem életstílusként tekintenek a munkájukra.
„Ez a gyerekek számára motiváló minta. Már több iskolában kérdezték tőlem, hogy tudok-e esetleg más tudományterületről ajánlani bárkit, aki hozzánk hasonlóan szakmabeliként, élménypedagógiával vezetné be a gyerekeket a szaktudománya világába. Erre igazán nagy igény lenne, hiszen egy szakember egészen más megvilágításba tudja hozni az iskolai tananyagot, mint a tankönyvek vagy a pedagógus, utóbbi legyen bármilyen lelkes vagy felkészült” – foglalta össze Gulyás Nikolett az eddigi tapasztalatokat.
A csapat az indulás óta kibővült, a jelenlegi „törzsgárda” négy főből áll (Szabó Ditta, F. Gulyás Nikolett, Antal Gergely, Timár Bogáta), akik az iskolalátogatások oroszlánrészét bonyolítják. De mindenben számíthatnak további kollégáik, Asztalos Erika, Sziráki Zsófia, Kövesdi Lilla, Korencsi Krisztina, Czentnár András (a Török Filológiai Tanszékről), Tatjana Jefremova mari lektor, Csepregi Márta és a Magyarországon tartózkodó finnugor diákok segítségére is. A továbbiakról pedig így gondolkodnak: „Ameddig a tanszéken dolgozunk, nem tervezzük beszüntetni ezt a sorozatot. Már előre megvannak a jövő évi időpontjaink. Nagyon sok meghívásunk van."
A szöveg és a képek forrása: ELTE BTK