Élen a QS fenntarthatósági rangsorában
A környezetvédelem növekvő szerepére reagálva a Times Higher Education után 2022-ben a Quacquarelli Symonds (QS) is elindította saját, fenntarthatósági szempontok alapján összeállított egyetemi világranglistáját (Sustainability Rankings). Az értékelés során a QS összesen nyolc, környezeti és társadalmi hatásokat, illetve az egyetemek vezetését vizsgáló indikátor (fenntartható intézmények, oktatás és kutatás, esélyegyenlőség, tudástranszfer, végzettek elhelyezkedési lehetőségei, életminőség) alapján rangsorolta a felsőoktatási intézményeket. A felmérés módszertanáról az alábbi oldalon olvasható részletes összefoglaló angol nyelven.
A rangsorban a tavalyi 700 után idén már a világ 1400 legjobb felsőoktatási intézménye szerepel, közülük 493 Európából és hét Magyarországról. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 300 helyezést javítva tavalyi eredményén az összesített rangsorban a 259. helyet szerezte meg, ezzel a fenntarthatósági szempontok alapján összeállított toplistán a Szegedi Egyetemmel karöltve vezeti a magyar egyetemek sorát.
Az ELTE a három vizsgált szempontrendszer közül az egyetemi vezetés értékelésében érte el a legjobb eredményt,
itt a rangsor 79. helyén szerepel, míg a környezeti hatásokat vizsgálva a 227., a társadalmi hatásokat tekintve a 432. a rangsorban, az első két szempont alapján szintén az első helyen áll a hazai egyetemek között.
Az ELTE hisz abban, hogy a klímaváltozás globális problémájára globális megoldások kellenek, de fontos, hogy az országok és a kisebb szervezetek, így az egyetemek is koncentrálják ezirányú erőfeszítéseiket. Az ELTE Intézményfejlesztési Tervének fontos szempontja a klímavédelem, mind a kilenc kar oktatási portfóliójának része a fenntarthatóságra nevelés, emellett az egyetem kiemelten támogatja a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal kapcsolatos kutatásokat. Az ELTE alapító tagja a CHARM-EU európai egyetemi szövetségnek, amelynek első mesterképzése épp „A fenntarthatóság globális kihívásai” nevet viseli. Az egyetem részt vesz az UNI-ECO nemzetközi együttműködési projektben is, amelyben a Montpellier-i Egyetem, a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem, valamint az UNIMED egyetemi hálózat és a CESIE non-profit szervezet azon dolgoznak, hogy a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjait beillesszék a modern egyetemi szellemiségbe, hozzájárulva ezzel a campusok fenntarthatóbb működéséhez. Ennek területei a vízfogyasztás csökkentése, valamint az energiagazdálkodás és a fenntartható beszerzési folyamatok, illetve a hulladékgazdálkodás fejlesztése. Tavaly szeptemberben a Nemzeti Tehetség program támogatásával az ELTE szombathelyi campusán, a Társadalomtudományi Kar Savaria Gazdálkodástudományi Tanszékén elindult a „Marketing going green” program. Az egyéves program célja, hogy megismertesse a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés aspektusait, a zöld megfontolások hatását a vállalkozások működésére.
A QS 2024-es fenntarthatósági rangsorában hazákból még a Debreceni Egyetem (372.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (485.), a Pécsi Tudományegyetem (651.), a győri Széchenyi István Egyetem (901-920.), valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1201+) szerepel. A világrangsorban egyébként sorrendben a Torontói Egyetem, a kaliforniai Berkeley Egyetem és a Manchesteri Egyetem állhatott a dobogóra, az első tíz helyen három kanadai, két brit, két ausztrál, egy új-zélandi, egy amerikai és egy svéd intézmény osztozik.
A QS Sustainability Rankings 2024 részletes eredményei földrajzi helyek és egyetemek szerinti bontásban böngészhetők ezen az oldalon, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről pedig ebben az összefoglalóban olvashat bővebben.