„Együtt vagyunk sikeresek”
Kutatási témád – mellyel februárban Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat nyertél – alapvetően nyelvészeti vonatkozású. Miről van szó pontosan?
Kutatásom leginkább terepmunkára épül, egy 850 fős Baranya megyei faluban, Geresdlakon végzem. A német nyelvű falu – ahol még mindig használják a „sváb” nyelvjárást – különlegessége, hogy a Németországból betelepült lakók mellett a 2000-es évek eleje óta jelentős a Finnországból érkezők száma is, akik lehetőségükhöz mérten évi 1–4 hónapot töltenek Geresdlakon. Ebből kiindulva kutatásom során azt vizsgálom, hogy a külföldi betelepülők milyen nyelvi, kulturális és gazdasági változásokat indítanak el a falu életében. Az adatgyűjtés szempontjából a személyes interjúk mellett fontosnak tartom, hogy minél több időt töltsek a faluban és részt vegyek a település mindennapjaiban.
Az erre vonatkozó munkám régebb óta zajlik: nem az ösztöndíj elnyerésével kezdtem bele, ugyanis már a szakdolgozatomat is a Geresdlakra betelepülők nyelvi, kulturális hatásairól írtam. Mivel a téma rendkívül szerteágazó és érdekes, úgy döntöttem, hogy a doktori kutatásom során is folytatom.
Milyen új dimenziókat kapott ez a téma a doktori kutatásban?
A szakdolgozatban még csupán a helybeliek és a külföldi betelepültek között zajló kommunikációra fókuszáltam, illetve arra, hogy a helyi „sváb” nyelvjárás mennyire használatos még az egyes generációk körében. Ehhez képest a doktori kutatásom során a nyelvi kérdéseken keresztül a gazdasági hatásokat is vizsgálom. Nyomon követem, hogy a többnyelvűség hogyan jelenik meg például a falu nyelvi tájképében, továbbá igyekszem feltérképezni, hogy a betelepülők által elindított hatásokat a helybeliek hogyan értékelik, mennyiben változtak ez által a közösségről alkotott elgondolásaik. Utóbbit jól példázza, hogy nemrég megválasztották a falu mottóját is, mely így hangzik: „Geresdlak – Együtt vagyunk sikeresek!”
Mikor indult a külföldiek nagyszámú betelepülése? Miért vonzó számukra Geresdlak?
A németek a rendszerváltást követően kezdtek el nagyobb számban hazánkba települni, az első finn pedig a 2000-es évek elején, 2001-ben vette meg házát Geresdlakon. Teljesen véletlenül talált rá a falura, egy ismerősével arrafelé kirándult és nagyon megtetszett neki a dimbes-dombos település. Ő később magával hozta ismerőseit is, és ezzel lényegében egy láncreakció indult el. Néhány év múlva pedig már az is előfordult, hogy külföldi portálokon is hirdették az üres házakat a falubeliek. Illetve Finnországban és Magyarországon is készült tévériport a faluról, többen ily módon értesültek róla.
A finnek számára vonzó a jó időjárás, illetve maga a falu, és annak befogadó közössége is elvarázsolja őket. A német nyelv segítségével pedig könnyen kommunikálnak a helybéliekkel, ami nagyon fontos. Jelenleg 22 ház németeké, 19 pedig finneké Geresdlakon.
Milyen hatással van a helybeliek nyelvhasználatára és a gazdaságra a betelepült közösség?
A legfontosabb, hogy a német nyelv használata ennek köszönhetően némileg felélénkült. A falubeliek jó része beszél valamilyen szinten németül: ismeri a helyi „sváb” nyelvjárást – amely az irodalmi nyelvtől azért nagyban különbözik –, és/vagy a helyi német nemzetiségű általánosnak köszönhetően az iskolában tanult németül (ez a kettő gyakran keveredik, az idősebbekre, középkorúakra sokszor mindegyik igaz). A finnekkel való kommunikáció elsődleges nyelve is a német, attól függetlenül, hogy előszeretettel tanulnak magyarul. Lelkesedésük a helybeliekre is átragadt, így több tősgyökeres falubeli tanulgat finnül. Tavasszal tízen közülük például egy kilencven órás intenzív TÁMOP-nyelvtanfolyam során ismerkedtek a finn nyelvvel.
Ami a gazdaságot illeti, a kulturális élet felvirágzott: közösségi programokat rendeznek, több kiállítás nyílt, sőt még egy művészeti galériát is berendeztek, ahol időszakos tárlatok tekinthetőek meg. Ez pedig némileg elkezdte a turistákat is vonzani, így azt is vizsgálom, hogy a jövőben milyen bevételi forrást jelenthet a település turisztikai felvirágzása.
Miért fontos számodra az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj?
Egyrészt lehetővé teszi, hogy csak a kutatásommal foglalkozzak: sokkal több terepmunkát tudok végezni és jóval több időm van a szakirodalom feldolgozására is. Másrészt az ösztöndíj által végzett tudománynépszerűsítő tevékenység és a konferenciákon való részvétel remek alkalmat biztosít a kapcsolatépítésre – utóbbi elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőbeni lehetőségeket sikerüljön a lehető legjobban kiaknázni.
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.