Egyre népszerűbb a koreai szak
Köszöntőjében Borhy László, az ELTE rektora a Koreai Tanszék és a Sejong Intézet kiemelkedő eredményeiről beszélt a koreai nyelv és kultúra oktatásában, valamint a két ország közötti kulturális kapcsolatok erősítésében. Szólt arról is, hogy a tanszék és az intézet aktív munkájának is köszönhetően a Bölcsészettudományi Kar egyre több érdeklődő hallgatónak egyre szélesebb skálán kínál képzési és programlehetőségeket, hozzájárulva ezzel egyetemi értékeink megőrzéséhez és gazdagításához.
Hong Kyudok, a Koreai Köztársaság budapesti nagykövete az eseményt fontos mérföldkőnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a két ország a gazdaság, a kultúra és a felsőoktatás területén is fontos partnerek. Felidézte, hogy az 1989-es rendszerváltás idején a keleti blokk országai közül elsőként Magyarország fogadta el Dél-Koreát stratégai partnerként, azóta pedig a két ország közötti kapcsolatok odáig fejlődtek, hogy mára Korea Magyarország egyik első számú befektetője, jelenleg 330 koreai cég működik az országban. Bejelentette, hogy a nagykövetség támogatásával május 14-én ismét megrendezik a K-Carrier Day koreai karriernapot az ELTE-n, ezt pedig a kulturális kapcsolatok erősítését szolgáló KoreaON Nap követi majd május 18-án.
Bartus Dávid, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja arról beszélt, hogy míg az angolt leszámítva a klasszikus világnyelvek iránti érdeklődés csökken, egyre több fiatal hallgató szeretne távol-keleti nyelveket tanulni. 2010-ben az ELTE-n mindössze 15 hallgató tanult koreai szakon, ma pedig ez a szám meghaladja az évi 150-et. A dékán hangsúlyozta, hogy az ELTE Koreai Tanszékén szerzett diploma nemcsak világszínvonalú tudást, de a tanulmányok végeztével biztos elhelyezkedést is jelent a hallgatók számára. Végül bejelentette, hogy a bölcsészkar újabb épületrészt biztosít a Sejong Intézet számára a Trefort-kerti kampuszon, a Távol-Keleti Intézet pedig vállalta az épületrész helyiségeinek felújítását, hogy méltó környezetet biztosítsanak a jövőbeli munkához.
Hamar Imre nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes, a 2021 szeptemberében létrehozott ELTE Sejong Intézet igazgatója köszönetet mondott a koreai nagykövetségnek, a Koreai Kulturális Központnak és a hazánkban működő koreai vállalkozásoknak az technológiai támogatásért (a Samsung okostáblákkal, a KDB Bank fénymásolóval, az LG monitorokkal, az SK On Hungary televíziókkal, a Shinhan Bank hang-és vetítéstechnikai eszközökkel, a Shinheung SEC pedig tabletekkel segítette a tanszék és az intézet munkáját). Az ELTE Sejong Intézet kiküldött és helyi tanárainak száma 2023-ra ötre bővült, a rendszeres tanfolyami órákon részt vevő diákok száma pedig egyetlen év alatt 587-re nőtt – mondta.
Mecsi Beatrix habilitált egyetemi docens, a Koreai Tanszék vezetője felidézte a koreai nyelv és kultúra oktatásának magyarországi történetét, kezdve az ELTE-n 1997-ben elindult Koreai Nyelv- és Országismeret Programtól napjainkig, amikor már több mint 300-an tanulnak koreai szakon az egyetemen, 2018 óta pedig doktori képzés is elérhető a leendő kutatók számára. Köszönetet mondott az oktatóknak azért, hogy a hallgatói létszám gyors növekedése mellett is biztosítják a minőségi képzés és kutatás feltételeit, végül kiemelte, hogy a tanszék nemzetközi kapcsolatai révén változatos lehetőségeket (CEEEPUS és ERASMUS programok) is biztosít a tudományos karrierjüket építő hallgatók és oktatók számára.
Az eseményen a tanszék és az intézet jelenlegi és volt hallgatói, Nguyen Giang, Dobó Ajsa és Trịnh Balázs beszéltek a nyelvhez és a kulturához való kötődésükről, a programot pedig egy hallgatók által írt és előadott rövid, koreai nyelvű színdarab is színesítette. A hivatalos program után koreai ételeket és italokat is kóstolhattak a konferencia résztvevői, a hallgatók pedig más kulturális programok mellett koreai zene- és táncoktatáson vehettek részt, valamint összemérhették tudásukat a Sejong Golden Bell kvízjátékban is. Másnap az elsőéves Korea-tanulmányok mesterszakos hallgatók szervezésében tudományos diákkonferenciának adott otthont a bölcsészkar.
