Egyetemi tananyag lett a diplomáciai botrányból

A hallgatók a testbeszéd, gesztusok, verbális és nonverbális kommunikációs jelek, érzelmi fordulópontok alapján, illetve generatív MI segítségével aggregált adatgyűjtéssel több száz adatpontot határoztak meg, majd ezeket kommunikációs szempontok mentén dolgozták fel Zempléni Gábor egyetemi tanár vezetésével. Az ELTE GTK Marketing és Érveléselmélet Tanszék oktatója másfél évtizede foglalkozik csoportos vitaelemzésekkel, a Meggyőzéstechnika kurzus keretében zajló kutatás fő célja a február 28-i vita eszkalálódásának vizsgálata volt a médiatudomány, a retorika, a pszichológia és az AI-elemzés eszköztárával.

Az elemzés során a hallgatók a vita videófelvételén időkódokat rendeltek azokhoz a pillanatokhoz, ahol a diskurzus újabb, indulatosabb fázisba lépett. A testbeszéd és a non-verbális jelek alapján Trump nyugodtan, mértéktartóan kezdte, Zelenszkij ezzel szemben már kezdetben is feszült volt. Az amerikai elnök aztán az idő előre haladtával egyre több domináns gesztust mutatott, ilyenek ugyan Zelenszkij esetében is előfordultak, az ukrán elnöknél mégis inkább a defenzív mozdulatok, az elzárkózás jelei szaporodtak meg. A fokozódó dominanciaharc és ingerültség jelei voltak például a fenyegető kézmozdulatok vagy azok a pillanatok, amikor a vitapartnerek egymás szavába vágva szólaltak meg. A vita elmérgesedéséhez egyaránt hozzájárultak Trump gúnyos megjegyzései, Zelenszkij provokatív kérdése J. D. Vance-nek vagy az amerikai alelnök számonkérő kérdése az ukrán elnök felé.

Zempléni Gábor szerint a komplex kommunikációs helyzetben a média jelenléte és a riporterek provokatív kérdései is jelentős szerepet játszottak a feszültség növekedésében. A tér, az elvárások, a nézők és a kamerák mind hatnak a megszólalókra, akik egymásra hangolódnak, átvesznek egymástól kommunikációs elemeket, még akkor is, ha közben ellenségesen, egymásnak feszülve kommunikálnak.

Árulkodó nonverbális jelzések (Fotó: CNN / Getty Images)

A vita feldolgozása nemcsak médiaelemzési gyakorlat volt, hanem interkulturális, pszichológiai és retorikai tanulási folyamat is. Ez azért is fontos, mert a végzett hallgatóknak később vezetőként, diplomataként vagy akár menedzserként hasonló helyzetekben kell majd helytállniuk. Egyik módszere, a generatív mesterséges intelligencia segítségével aggregált adatgyűjtés pedig „kísérleti citizen-science” jellege miatt is újszerűnek tekinthető. 

A diplomáciai thriller elemzése folytatódik, az első eredményeket tartalmazó tízoldalas összefoglaló már letölthető.

Forrás: ELTE GTK