Budapesten találkoztak a szerkezeti kémia és biológia vezető kutatói

2023.07.03.
Budapesten találkoztak a szerkezeti kémia és biológia vezető kutatói
Az ELTE Természettudományi Kar szervezésében tartották június végén a Szerkezeti kémia és biológia kísérleti és számítási aspektusai című iNEXT-Discovery nemzetközi tudományos konferenciát, amely lehetőséget teremtett a területen dolgozó szakemberek közötti tudáscserére és kapcsolatépítésre a Horizont 2020 program keretében.

A háromnapos iNEXT-Discovery Annual Meetingre több mint 120 résztvevő és 25 rangos előadó érkezett egész Európából. Több mint 30 poszterrel jelentkezett a fiatalabb korosztály és 10 neves cég nyújtott anyagi támogatást az esemény megszervezéséhez. Az előadások a fehérjék előállításának nehézségeiről, az eltérő szerkezetvizsgálati módszerek előnyeiről, alkalmazhatóságáról és korlátairól, valamint az élő rendszerekben történő in situ vizsgálatok kivitelezésének új aspektusairól szóltak. A résztvevők megismerhették az iNEXT-Discovery keretein belül megvalósuló workshopokat, szakmai tréningeket is.

A konferencia programfelelőse Perczel András, az ELTE Kémiai Intézet professzora volt. A találkozón Harald Schwalbe, az iNEXT-Disco konzorcium igazgatósági tagja előadásában részletezte az NMR spektroszkópia használatát a SARS-CoV-2 vírus RNS-ek szerkezeti felépítésének elemzése területén. Phillip Selenko a sejten belüli NMR-spektroszkópia megvalósításának lehetőségeit elemezte. Daren Fearon a röntgenkrisztallográfia új lehetőségeit vette számba, amit a nagy áteresztőképességű krisztallográfiai fragmens szűrés technikája biztosít, illetve kifejtette, melyek az előnyei és hátrányai a mesterséges intelligencia felhasználásával fejlesztett úttörő módszereknek. Robbie Josten előadásában az AlphaFill modellről osztott meg hasznos információkat.

Matthias Schmidt bemutatta a krio-EM technikával vizsgált fehérje-rendellenességek okozta betegségek kutatásának eredményeit, az amiloid-szerkezetvizsgálatok atyja, Roland Riek pedig a funkcionális amiloidok szerepét fejtette ki többek között az emberi szervezet hormonraktározási folyamataiban. Bruno Klaholz – az ő nevéhez fűződik a humán riboszóma egyik szerkezetmeghatározása (2015) – előadásában beszélt a krio-elektronmikroszkópia rohamos fejlődéséről és azokról a fejlesztésekről, amelyek segítségével még tovább növelhető a módszer felbontóképessége.

Az ELTE a konferencia egyik házigazdájaként három szakmai előadással, négy rövid poszterbemutatóval és 12 poszterrel képviseltette magát az eseményen, utóbbiak közül egy elnyerte az Ígéretes Kutatás poszter-díjat (Promising Research Poster Prize). A találkozó résztvevői között jelen voltak a szerkezeti biológia és kémia által használt műszereket és kiépíthető infrastruktúrákat kínáló cégek képviselői is (pl. Jeol, Jasco, Thermo Fisher, AuroScience, Bruker). Az ELTE épp a napokban írt alá hosszútávú megállapodást a tokiói székhelyű JASCO Corporation-el arról, hogy a cég a jövőben az egyetem kutatói által kifejlesztett BeStSel (Beta Structure Selection) módszert alkalmazza majd a gyógyszeripar igényeit kielégítő, nagy áteresztőképességű CD (cirkuláris dikroizmus) készülékek kiértékelő szoftverében.

Az iNEXT-Discovery konzorcium hálózatba foglalja a röntgen-diffrakció, az NMR, a krio-EM és a biofizika más nagyműszereit üzemeltető vezető európai létesítményeket, amelyek hozzáférési szolgáltatásaikat külső felhasználói közösségek, gyakran pályakezdő kutatók számára teszik hozzáférhetővé. A partnerek közös kutatások révén továbbfejleszthetik módszereiket, integrálhatják és népszerűsíthetik a szerkezeti biológia területén elért eredményeiket például konferenciákelméleti kurzusok és gyakorlati tanfolyamok szervezésén keresztül. Az iNEXT-Discovery az Európai Bizottság Horizont 2020 programjából 2020 és 2024 között finanszírozott szerkezeti kémiai és biológiai projekt, magas színvonalú tudományos szakmai közösség, amely hatékonyan épít a 2016-2020-as iNEXT-konzorcium tapasztalataira. Az ELTE közel 20 éve tagja a tudományos hálózatnak.

Forrás: ELTE TTK