Bölcsészet- és természettudományokban az ELTE a legjobb magyar egyetem

Április 10-én hozták nyilvánosságra a Quacquarelli Symonds (QS) 2024-es szakterületi rangsorát, amely csaknem 100 ország 1500 felsőoktatási intézményének több mint 16 ezer képzését értékelte öt nagy tudományterületen, ezen belül 55 szűkebb szakterületen az akadémiai és munkáltatói elismertség, tudományos közlemények idézettsége, a Hirsch-index és a nemzetközi kutatási együttműködések alapján. A rangsor módszertanáról itt olvashat részletesen angol nyelven.

Az öt nagy tudományterület közül az ELTE a bölcsészettudományokban több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221., természettudományokban pedig a 298. helyre került, ezzel az eredménnyel mindkét területen a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon. A társadalomtudomány-menedzsment területen a Corvinus (389.) után az ELTE (401–450.) a második legjobb magyar intézmény, itt még a hazai képzőhelyek közül a BME (501–550.) szerepel a rangsorban. Az élet- és orvostudományokban egyetemünk most először szerepel a tudományterületi rangsorban (az 501–550-es kategóriában), ezzel a hazai palettán a negyedik helyen áll a Semmelweis Egyetem (281.), a Debreceni Egyetem (401-450) és a Szegedi Tudományegyetem (401-450) után.

Az 55 szűkebb szakterületet tekintve Magyarországról összesen 10 egyetem 45 képzése szerepel a listán. Az ELTE a tavalyi évhez hasonlóan 15 szakterületen került be a világ legjobbjai közé, közülük 10-ben (nyelvészet, pszichológia, régészet, geológia, geofizika, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom, neveléstudomány, jog) Magyarországról egyedüliként, míg matematikából hazai viszonylatban a BME-vel osztozik az első helyen. Egyetemünk két területen (informatika, illetve fizika és csillagászat) lett ezüstérmes, biológiából és kémiából pedig a harmadik legjobb egyetem az országban a QS rangsora szerint.

Az ELTE-nek a 15 listázott szakterületen elért eredményeit és hazai helyezését az alábbi táblázat mutatja:

Egyetemünk a tavalyi évhez képest javított eredményén a modern nyelvek, az informatika, a neveléstudomány és a történelem szakterületen. Ez utóbbiban az ELTE most először szerepel a QS szakterületi rangsorában, informatikai képzéseink pedig hatalmasat ugorva a listán a tavalyi 401–500-as kategóriából kerültek előre a 351–400-as csoportba.

A QS 2024-es szakterületi rangsorának részletes eredményei itt olvashatók, az ELTE hazai és nemzetközi rangsorokban elért eredményeiről pedig ebben az összefoglalóban írtunk bővebben.

Nemzetközi körkép

Az összesített eredmények alapján a rangsor nyertese az Egyesült Államok, amelynek egyetemei 32 szakterületen bizonyultak a legjobbnak, közülük a Harvard vezet 19 első helyezéssel, míg a Massachusetts Institute of Technology (MIT) 4 aranyérmet szerzett. Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményei 16 szakterületen lettek elsők (ezek közül négyet Oxford mondhat magáénak), míg Kína 8 szakterületen bekerült a legjobb 10 közé, utóbbinál a legjobb eredményt (5. hely) a Tshingua Egyetem művészettörténet képzése szerezte meg. Franciaország egyetemei különösen jól teljesítettek a nemzetközi kutatási együttműködéseket vizsgáló indikátort tekintve, míg összességében a rangsorban a legnagyobb fejlődést Omán intézményei érték el – emeli ki a QS közleménye.

A külföldi hallgatók és oktatók arányában, illetve a kutatási kapcsolatokban megnyilvánuló nemzetköziség továbbra is kiemelkedő fontosságú, a rangsorban sokat javító egyetemek eredményei a célzott befeketések és kormányzati támogatások jelentőségét mutatják, míg az egyetemi-ipari partnerségek kialakítása a foglalkoztatás és a kutatás terén elért jobb teljesítménnyel korrelál – kommentálta az eredményeket Ben Sowter, a QS alelnöke.