Az innováció kapott főszerepet a PPK-s kutatócsoportok fórumán
A márciusi eseményen Aczél Balázs tudományos dékánhelyettes, az esemény házigazdája felidézte, hogy a Kutatócsoportok fórumát hat évvel ezelőtt azzal a céllal indították el, hogy lehetőséget teremtsenek a különböző szakterületeket átfogó tudományos műhelyek bemutatkozására és a kapcsolatépítésére.
A délután folyamán a kutatócsoportok képviselői liftbeszédekkel, kisfilmekkel vagy e-poszterekkel mutatták be tevékenységüket és legfontosabb eredményeiket. A mintegy 35 féle téma között olyan izgalmas kutatásokba nyerhettünk betekintést, mint a média stresszoldó szerepének vizsgálata, a tanárképzés átalakításának pedagógusidentitásra gyakorolt hatása, a helyesírási zavarok kognitív hátterének feltárása, de szó esett a mesterséges intelligencia szuggesztibilitásáról, a fájdalomérzékelésről vagy épp a megosztott közlekedési módokról is. (A részletes, kutatási leírásokkal és e-poszterekkel ellátott programfüzet itt olvasható.)
A fórum történetében először egy innovációs kerekasztal-beszélgetés is helyet kapott a programban, amely során olyan PPK-s kutatók osztották meg tapasztalataikat, akiknek kutatása iránt céges érdeklődés mutatkozott. Dúll Andrea általános dékánhelyettes vezetésével Cserjési Renáta, Kekecs Zoltán és Szászi Barnabás arra keresték a választ, hogyan definiálható a társadalmi innováció, milyen tényezők segítik egy ötlet piacképességét a pedagógia és a pszichológia területén, valamint milyen szerepet vállal mindebben az egyetem. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi innováció esetében nehezebb meghatározni a termék fogalmát, és az innováció ezen fajtájának nemcsak üzleti, hanem tudományos és társadalmi hozadéka is kell, hogy legyen.
Szászi Barnabás kiemelte, hogy egy ötlet piaci érvényesülése érdekében elengedhetetlen a külső szervezetekkel való együttműködés, mivel ez validáltabb adatokat és társadalmi változásokat is eredményezhet. Hozzátette, hogy a láthatóság növelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy innováció végül befektetőkre találjon. Egy konferenciarészvétel, médiamegjelenés vagy a potenciális üzleti partnerek aktív felkeresése mind hozzájárulhat egy kutatási ötlet sikeréhez.
A beszélgetés során felvetődött az ELTE brand piaci értéke és az egyetem nyújtotta lehetőségek. Kekecs Zoltán rámutatott, hogy bizonyos innovációk – például egy bérkutatás – számára az egyetem erőforrásai hasznosak és értékes támogatást jelentenek, míg más területeken – mint a tanácsadás vagy szoftverfejlesztés – a jelenlegi adottságok és infrastruktúra nem versenyképesek.
Cserjési Renáta hozzátette, hogy ha valaki nem akar saját céget alapítani vagy az adminisztrációval foglalkozni, akkor érdemes kihasználni az egyetemi lehetőségeket. „Én kutatóként az ötletet és a lelkesedést adom, de nem értek a jogi és financiális kérdésekhez. Ebben várnám az ELTE segítségét” – fogalmazott. A témához a közönség soraiból többen is hozzászóltak: elhangzott, hogy a kutatási infrastruktúra (géppark, labor) fejlesztése növelné annak az esélyét, hogy érdemes legyen az ELTE berkein belül kutatni.
A blokk végén Gedeon Tímea, a karon működő tudománypolitikai csoport vezetője elmondta, hogy munkatársaival nemcsak a pályázatok előkészítésében nyújtanak támogatást az ötletgazdák számára, hanem az ötlet megvalósításához teljes folyamaton átívelő segítséget biztosítanak. Ez magában foglalja az innovációs lehetőségek feltérképezését, az adminisztratív és jogi kérdésekben való eligazítást, valamint a megfelelő szakemberekhez – elsősorban az ELTE Innovációs Központjához – való irányítást.
A Kutatócsoportok fórumát World Café beszélgetés zárta, amelynek résztvevői öt főbb téma – kari pályázatok, hivatal/adminisztráció, család/barátok, karon túli pályázatok, kutatásetika – mentén vitatták meg, hogyan lehet a fiatal kutatókat felkészíteni a tudományos pálya kihívásaira, beleértve a sikertelen pályázatokat, visszautasított cikkeket és egyéb szakmai megpróbáltatásokat. A workshopot Varga Katalin tanszékvezető egyetemi tanár vezette.
Forrás: ELTE PPK