„Az ELTE-n nincs hiány tehetséges fiatal kutatókból”

A pályázatra összesen 75 pályamunka érkezett, ezek közül tizenkét fiatal kutató részesül egyenként egymillió forintos támogatásban. A rendezvény alatt és után a Könyvtár aulájában a beérkezett pályamunkákból poszterkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők.

A díjazottakat és a résztvevőket Mezey Barna rektor köszöntötte: felszólalásában kiemelte, hogy Az ELTE Ígéretes Kutatója elismerést hagyományteremtő szándékkal hozták létre. Az oktatás és a tudomány szoros együttműködése során a hallgatók az egyetemi éveik során a valódi tudománnyal találkoznak, így idővel kérdések és kételyek merülnek fel bennük, melyek a későbbiekben akár egy-egy sikeres kutatás alapjai is lehetnek. Mezey Barna felhívta a figyelmet az évről évre növekvő egyetemi kutatások számára, ezen belül az egyes karokon működő kutatóműhelyek sikeres munkájára. Az ELTE Tudományos Tanácsa többek között azért hozta létre ezt a díjat, hogy az ígéretes eredményeket felmutató fiatal kutatókat a méltó elismerés mellett anyagi támogatásban is részesítse, hiszen a tudományos kutatások és a tehetséggondozás az egyetemvezetés szívügye. A rektor beszéde végén külön kiemelte, ahogy a pályázatra beérkezett pályaművek magas száma is mutatja, az ELTE-n nincs hiány tehetséges fiatal kutatókból: ez az elismerés pedig arra is lehetőséget ad, hogy a díjazottakat az egyetem közössége szélesebb körben is megismerje.



Az ELTE Ígéretes Kutatója elismeréseket három szekcióban adta át Mezey Barna rektor és Szalay Péter rektorhelyettes: az elsőben a bölcsészettudományok, a társadalomtudományok, valamint a pedagógiai-pszichológiai tudományok díjazottjait köszöntötték. Ezt követően Gósy Mária, a Bölcsészettudományi Kar Fonetika Tanszékének egyetemi tanára tartott tudományos előadást A beszéd állandó és változó összetevői címmel. Prezentációjában a beszéd összetett mivoltára hívta fel a figyelmet, valamint az időviszonyok, a hangváltozások és a megakadásjelenségek kutatásához kapcsolódó kutatásokról és eredményekről számolt be. Az előadás során olyan speciális részterületekről is szó esett, mint a bűnügyi fonetika, vagy az állandó összetevőkre és a beszédszintézisre alapuló speciális hallásszűrő vizsgálat, a G-O-H eljárás.



A díjátadó második részében az élő és élettelen természettudományok, valamint az informatika fiatal kutatóit köszöntötték. A második szekció tudományos előadását Frei Zsolt, a Természettudományi Kar Atomfizika Tanszékének egyetemi tanára tartotta A gravitációs hullámok nyomában címmel. Az előadás Einstein 1915-ben publikált általános relativitás elméletéből indult ki, és sorra vette azokat – az elmúlt közel egy évszázadban napvilágot látott – fontos tudományos kutatási pontokat, amelyek a gravitációs hullámok kutatásáig vezettek. Frei Zsolt előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a tér-idő szerkezetben létrejövő, hihetetlenül apró szerkezeti változások vizsgálata – melyekre elméleti az elméleti bizonyíték már létezik – olyan eseményeknél lehet érzékelhető, mint egy szupernóva felrobbanása vagy két fekete lyuk összeolvadása. A gravitációs hullámok vizsgálatának egyik legfontosabb kutató obszervatóriuma az amerikai LIGO (Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory), melynek kutatásaiban 2010-től az ELTE is részt vesz: Frei Zsolt előadása végén kiemelte, hogy a 2015-ben újraindult projekt a jóval érzékenyebbre hangolt műszerek miatt bizakodásra adhat okot a gravitációs hullámok kutatását illetően.



Ezt követte az utolsó díjátadó szekció: a jogtudomány kategória díjazottjai, valamint a negyven éves kor alatti Lendület-nyertesek vehették át elismeréseiket. A rendezvény utolsó tudományos előadását Valki László, az Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének professzor emeritusa tartotta Működik-e a nemzetközi jog szankciórendszere – Krím, iráni atom, Iszlám Állam címmel. Az előadás a nemzetközi jog szankciórendszerén belül az úgynevezett smart sanctions, azaz az okos szankciók intézkedéseire hozott példát az elmúlt évek eseményeiből. Az első a krími konfliktus Ukrajna és Oroszország között: az alig egy hónap alatt lezajlott „csatlakozás” az Orosz Föderációhoz a nemzetközi szervezetek részéről szankciók érvénybe léptetésének sorát indította el, melyek nagy része ma is fennáll és érzékelhető a félsziget és Oroszország társadalmi és gazdasági mindennapjaiban. A következő példa Irán és az iráni atomprogram szabályozására bevezetett szankciók voltak, melyek során az Európai Unió és az Egyesült Államok intézkedései sikeresen szabályozták az ország atomprogramját. A szankciók részleges feloldására 2016 januárjában került sor.



A díjátadót és a tudományos előadásokat követően a rendezvényt Szalay Péter rektorhelyettes zárta, aki megköszönte a jelenlévők részvételét és hangsúlyozta, hogy az ELTE Tudományos Tanácsa továbbra is arra törekszik, hogy lehetőségeihez mérten maximálisan támogassa az egyetemen folyó tudományos kutatásokat. A hagyományteremtő szándékkal alapított elismerés pedig a következő évben is lehetőséget ad majd az ELTE fiatal kutatóinak kitüntetésére. A rendezvény alatt és után a Könyvtár aulájában a beérkezett pályamunkákból poszterkiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A rendezvény moderátora Szőts Zoltán Oszkár, a Tudománypolitikai Iroda irodavezetője volt.

Fotók: Vörös Tamás, ELTEOnline