Áttörő felfedezés a szuperbaktériumok elleni küzdelemben

2024.10.01.
Áttörő felfedezés a szuperbaktériumok elleni küzdelemben
Magyar kutatók egy nemzetközi projekt keretében egyedülálló szuperbaktérium-térképet készítettek, amely részletesen bemutatja az egyik legveszélyesebb kórházi baktérium, az Acinetobacter baumannii kelet-európai, illetve világszintű jelenlétét és terjedését. A Cell élettudományi folyóiratban publikált eredmények alapján a kutatók olyan bakteriofág alapú kezelés fejlesztésébe kezdtek, amely célzottan pusztítja el az antibiotikumokkal szemben ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumokat.

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpontban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium vezette kutatásban öt kelet-európai ország egészségügyi intézményei, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, illetve az ELTE részéről Ari Eszter, a TTK Genetikai Tanszék adjunktusa, a Bioinformatika Kutatócsoport vezetője, valamint Asbóth András és Bohár Balázs PhD-hallgatók vettek részt.

A multirezisztens baktériumoknak egy adott fajon belül sok száz változata létezhet. A kutatóközösség a kelet-európai kórházak mintáit elemzve pontosan meghatározta az Acinetobakter baumanii különböző törzseit, majd az adatokat összevetették a többi földrész baktériumváltozataival, komplex rendszerben ábrázolva a földrajzi és az időbeli előfordulást. Az így kapott világszintű térkép nemcsak azt mutatja meg, hogy a világ mely régióiban jelennek meg a szóban forgó kórokozó ugyanazon változatai, hanem az egyes törzsek térbeli és időbeli terjedését is kiválóan jellemzi.

A kutatók azt találták, hogy

a többszörösen antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése csillagszerű mintázatot követ,

jellemzően a nagy betegforgalmú fővárosi kórházakból indulva jutnak el a vidéki intézményekbe. A fővárosokból országosan továbbterjedő szuperbaktérium-változatok viszonylag lassan változnak, így a terjedési mintázatok alapján országos, sőt akár területi vagy városi szinten is előre lehet jelezni, hogy mely altípusok megjelenésére lehet számítani a kórházakban a következő néhány évben.

A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. A hatékony bakteriofág-terápiákhoz azonban az egyes baktériumfajokon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni. A fágterápia alkalmazását tovább nehezíti, hogy a multirezisztens baktériumok okozta fertőzések esetén az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hét áll rendelkezésre, ennyi idő pedig kevés arra, hogy felderítsék a baktériumváltozatot, illetve megtalálják és előállítsák a vele szemben hatékony bakteriofágot.

A most elkészült baktériumtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8–10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény,

az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.

Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen. Ha pedig ismerjük, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A mostani kutatás reményt ad arra, hogy például az őssejtterápiához vagy génterápiához hasonlóan a következő évtizedben a széles körben elérhető fágterápia is valósággá válik a klinikai gyakorlatban.

Forrás: HUN-REN