Árvai Anett (TTK, szakmai gyakorlat koronavírus alatt) - Interjú

Képzés ELTE-n: Természettudományi Kar, Földtudományi Doktori Iskola

Mobilitási időszak: 2020. szeptember – 2021. január

Ország: Németország

Város: Lipcse

Fogadóintézmény: Leibniz-Institut für Länderkunde

Ösztöndíj: Erasmus+ diplomaszerzés utáni szakmai gyakorlat

„... egy teljesen más szakmai és tudományos miliőbe csöppentem, mint az otthon megszokott. A mentalitás, a szakmai kultúra is kicsit eltérő az itthonitól, nagy élmény volt ezt személyesen megtapasztalni.”

Mi az a három szó, amivel jellemezni tudnád a kint töltött időt?
Koronavírus, korlátozások, újratervezés. Sajnos a Lipcsében töltött időszakomra nagyban rányomta a bélyegét a COVID-19 – a különböző járványügyi intézkedések, korlátozások. Emiatt nagyon sok dolgot újra kellett tervezni, például a kiutazás, a karácsony és a hazaköltözés sem az eredeti tervek szerint alakult. Azonban rugalmas szervezéssel minden felmerülő nehézséggel sikerült megküzdeni. Emellett a koronavírus miatt nem tudtam a hagyományos értelemben véve kirándulni, azonban így több időm maradt megismerni a szűkebb lakókörnyezetemet, Lipcse egy turisták által kevésbé ismert arcát. A karácsony környékén bevezetett szigorúbb intézkedések, a bezárt boltok és üres utcák is hozzátartoztak a látképhez, illetve közelről követhettem figyelemmel, hogy Szászországban hogyan zajlik a koronavírus elleni védekezés, hogyan fogadják az emberek az intézkedéseket, milyen társadalmi diskurzus zajlott a témában. Szerencsére a fogadóintézetem nagyon jól kezelte a kialakult helyzetet, így kisebb kellemetlenségen kívül mindez nem okozott fennakadást a szakmai gyakorlatom teljesítésében. Sok kedves emberrel ismerkedtem meg (kollégák, lakótársak), ha valamilyen probléma merült fel, mindig akadt, aki felajánlotta a segítségét.

Miért ezt a fogadóintézményt választottad?
Egy másik ösztöndíjprogram támogatásával MSc-s hallgatóként 2014-ben már eltölthettem 6 hetet Lipcsében, egy kifejezetten egyetemi hallgatók számára szervezett gyakornoki program keretében. Akkor megismertem a Leibniz-Institut für Länderkunde (IfL) magas szakmai színvonalát, így amikor doktori tanulmányaim végén felmerült az abszolutóriumszerzést követő szakmai gyakorlat lehetősége, az IfL volt az első gondolatom. Szerencsére az IfL részéről is nagyon nyitottak voltak, és biztosítottak minden feltételt, még a koronavírus-járvány ellenére is. Például, bár a korlátozások miatt kevésbé volt lehetőség a munkatársak szélesebb körének megismerésére, személyes konzultációkra, azonban ennek a lehetőségét áthelyezték a virtuális térbe, online eseménysorozat keretében.

Mi tetszett leginkább ösztöndíjas hallgatóként?
Nem ez volt az első alkalmam Erasmus+ ösztöndíjas hallgatóként Németországban, részt vettem korábban egy féléves részképzésen is. Az, hogy többször visszatértem, szerintem a legjobb bizonyíték arra, hogy nagyon sok pozitív élménnyel gazdagodtam, amiből nehéz bármit is kiemelni. Talán az volt a legmeghatározóbb, hogy egy teljesen más szakmai és tudományos miliőbe csöppentem, mint az otthon megszokott. A mentalitás, a szakmai kultúra is kicsit eltérő az itthonitól, nagy élmény volt ezt személyesen megtapasztalni. Most a COVID miatt sokkal kevesebb emberrel találkoztam személyesen, azonban a korábban kint töltött szemeszter során a közösségi élet is nagyszerű volt, aminek köszönhetően szintén sok élménnyel gazdagodtam.

Milyen kihívásokkal találkoztál a tanulmányi mobilitás folyamán? Mik voltak az ösztöndíjas időszak nehézségei/kihívásai?
Természetesen most a legnagyobb kihívás a COVID-helyzet volt, ezt fentebb már említettem. Ezen kívül én a szervezést látom nagy kihívásnak. Kitalálni, hogy mit szeretnék, hova szeretnék menni, hogyan tudom mindezt megoldani. Szakmai gyakorlat esetén ez még nagyobb kihívás, hiszen magunknak kell megtalálni a fogadóintézetet, felvenni a kapcsolatot, leegyeztetni velük a gyakorlat részleteit, segíteni az adminisztráció őket terhelő részében. Mindezt idegen nyelven. A fogadóintézmény esetében nekem szerencsém volt, hiszen egy olyan kutatóintézetbe mentem, ahol rövidebb időre már jártam korábban, illetve a tanszékünknek is több közös projektje van az ottani kutatókkal, így volt személyes ismeretség. Azonban a szakmai gyakorlat részleteit leegyeztetni így is több levélváltás során sikerült. Emellett szállást kellett találni, ami szintén nehezebb szakmai gyakorlat esetében, hiszen nem opció a kollégiumi szállás. Szerencsére Németország esetében erre nagyon jó internetes platformok léteznek, illetve az albérleti piac is sokkal szabályozottabb, mint itthon, azonban még így is kihívást rejt magában mindez.

Mindezek nem jelentenek leküzdhetetlen akadályt, azonban, ha először vág bele az ember, nem is egyszerű. Viszont, ha újra bele kellene vágnom, úgy hiszem, már sokkal gördülékenyebben menne mindez, tehát valahol ezekből is sokat tanultam.

Hogyan segített az ösztöndíjas időszak az életedben és a karrieredben? Miben tudtál fejlődni a kiutazás alatt?
Ezt így két hónappal a hazaérkezésem után még nem tudom megállapítani, azonban korábbi tapasztalataim alapján a külföldön eltöltött időnek kettős haszna van. Egyrészt a szakmai fejlődésemet segítette, hiszen kiemelkedő tudományos színvonalú kutatóintézetben végezhettem kutatást. Ahogyan már fentebb kifejtettem, ez azzal is járt, hogy megismerhettem különféle szemléletmódokat is. Természetesen a nyelvtudásom nagyon sokat fejlődött mindeközben, a német mellett a nemzetközi közegnek hála az angol is.

Emellett volt a külföldön eltöltött időnek egy inkább a személyiségemre gyakorolt hatása is, ugyanis távol az otthonomtól, teljesen önállóan kellett szembenéznem minden felmerülő kisebb-nagyobb nehézséggel. Ezt, tekintve, hogy budapestiként az egyetemi éveimet is a szülővárosomban töltöttem, nekem az Erasmus program tette lehetővé. Az, hogy megtapasztaltam, hogy ilyen helyzetben is jól helyt tudok állni, magabiztosabbá tett. Azt hiszem, ennek hatására jobban tudom kezelni a váratlan nehézségeket, ami nemcsak a magánéletben, de a munka világában is egy nagyon hasznos képesség.

Miért érte meg legjobban belevágni ebbe a pár hónapba?
Ezt a fenti kérdésekre válaszul nagyjából már kifejtettem. Nagyon sok hasznos tapasztalattal gazdagodtam, mind szakmailag, mind emberileg.

Milyen tanácsot adnál kiutazó ELTE-s hallgatónak?
Azoknak, akik gondolkoznak azon, hogy belevágjanak-e, azt tanácsolom, hogy elsőre akármilyen komplikáltnak tűnik, ez ne rettentse el őket, mert egy nagyszerű lehetőséget hagynának ki. Ami a pénzügyi részét illeti, Németországban nagyjából ki lehet jönni az Erasmus ösztöndíjból, ha takarékosak vagyunk, egyedül arra érdemes készülni, hogy számos költség már az ösztöndíj megérkezése előtt felmerülhet, így ennek ellenére érdemes előre félre tenni ilyen célra. Ha erre valakinek nincsen lehetősége, a szakmai gyakorlat jó alternatíva, hiszen itt a pályázás folyamatos, így, ha valaki korábban elkezdi a szervezést, már megkaphatja az ösztöndíjat, mielőtt ki kell fizetnie a szállására a kauciót vagy az útiköltségeket. Aki aggódik amiatt, hogyan tud egy idegen helyen egyedül boldogulni, annak érdemes először egy rövidebb időre kiutaznia a célországba (például rövid tanulmányút, nyári egyetem, rövidebb szakmai gyakorlat keretében). Így megismerheti azokat a körülményeket, amikre érdemes felkészülni egy hosszabb ott töltött időszak előtt.

Véleményem szerint nem érdemes a külföldi szemeszter alatt sok kurzust felvenni itthon, mert azzal csak szétforgácsolja az ember az energiáit, és kevesebb lehetősége marad kihozni a maximumot az ösztöndíjas félévből – szerintem érdemes erre a célra inkább a rendelkezésre álló extra féléveket felhasználni, illetve emiatt nagyon optimális az abszolutóriumszerzést követő szakmai gyakorlat is. Külföldi részképzés esetében szerintem a felvett tantárgyak hazaiaknak történő megfeleltetésén sem érdemes sokat aggódni, sőt, hasznosabb olyan tantárgyakat felvenni, ami az itthoni tantervben nem vagy teljesen más szemléletmóddal szerepel, ugyanis így lehet a legtöbbet profitálni a kinti tanulmányokból.

Szerintem nagyon érdemes kiutazás előtt felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik már jártak kint ösztöndíjjal az adott városban, részképzés esetén az adott egyetemen. Így nagyon sok gyakorlati tanácsra lehet szert tenni, ami megkönnyíti a felkészülést vagy a kint töltött időszakot. Aki pedig Németországba megy, béreljen kint egy biciklit, az rendkívül hasznos tud lenni!