A tudományban sincs instant recept a világsikerre

Vajon mi áll az EvolVeritas és Motorpharma piaci sikerei mögött? Milyen út vezetett az alapítók, az ELTE Biokémiai Tanszék kutatói számára a lágymányosi laboroktól az amerikai startup-világig? Mit tanulhat a két cég történetéből az, aki most vágna bele a nehéz feladatba, hogy kutatási eredményét a piacon hasznosítsa? Ezekről beszélgetett a Budapest Startup Safarin Málnási-Csizmadia András és Pál Gábor. A moderátor Vadász Gábor, az ELTE Alkalmazott Mesterséges Intelligencia és Folyamatszervezési Központ igazgatója volt.

Motorpharma – az ELTE-ről induló világhírű gyógyszerfejlesztő spin-off

Málnási-Csizmadia András és a Motorpharma sikere egy ERC-pályázatból indult, ami aztán egy következő pályázathoz és egy ahhoz kapcsolódó üzleti tervhez vezetett. A kutató a kezdetektől tudatosan építette fel a cégét és annak menedzsmentjét, ma már külön részlegük foglalkozik a szabadalmak benyújtásával.

Fejlesztésük egy olyan molekula, amely gyógyszerként alkalmazva az agyvérzéses betegek krónikus izomgörcseit csökkenti mellékhatások nélkül. A felfedezésről szóló tanulmány 2020 októberében jelent meg a Cell akadémiai folyóiratban, alig egy évvel később pedig a molekulacsalád szabadalmának felhasználási és fejlesztési joga átkerült az ELTE kutatói által alapított Motorpharmához, ezzel a hazai akadémiai-egyetemi szektor legnagyobb, több millió dollár értékű biopharma licenszszerződése jött létre. 

Az ELTE, a Printnet Kft. és a Motorpharma Kft. közös innovációja fontos, egyetemünk és a hazai gyógyszerkutatási erőfeszítések szempontjából is történelmi mérföldkövekhez érkezett 2023 szeptemberében. Egyrészt az amerikai szabadalmi hivatal elfogadta közös szabadalmukat – ez az ELTE történetének első elfogadott USA-szabadalma. Másrészt elkezdődött az Egyesült Államokban a gyógyszerjelölt humán klinikai vizsgálata – és ez az első first-in-class hatóanyag a magyar akadémiai szférában, amely elérte ezt a sikert a modern gyógyszerfejlesztési érában. 

EvolVeritas – áttörő alapkutatásból világraszóló gyógyszerfejlesztés

Az ELTE és a Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban a „Szelektiv MASP-2 inhibitorok gyulladásos és autoimmun betegségek kezelésére” című találmány jogait ellenérték fejében átruházta az EvolVeritas Kft.-nek. Az akadémiai kutatók által alapított cég célja, hogy specifikus fehérjemolekulák kifejlesztése révén új gyógyszercélpontok felfedezéséhez és a gyógyszerjelölt vegyületek kifejlesztéséhez járuljon hozzá. 2022 őszén az EvolVeritas a „Koronavírus-fertőzést gátló gyógyszerjelöltek irányított fehérjeevolúciós fejlesztése” című projektjavaslata megvalósítására több mint 267 millió forintos vissza nem térítendő támogatásban részesült.

Az alapító, Pál Gábor abban hisz, hogy mindent csak magas színvonalon érdemes csinálni,legyen az kutatási vagy oktatási feladat. Az első befektetője például egy tanítványa kapcsolatrendszerén keresztül érkezett, de ehhez az kellett, hogy a diák és a befektető is hitelesnek érezze azt, amit ő csinál.

Minden projekt útja más, nincs olyan instant megoldás, amely ráilleszthető mindenkire, főleg, ha egymástól eltérő tudományterületekről van szó – emelték ki az ELTE kutatói, akik egyetértettek abban is, hogy a sikeres induláshoz a kapcsolati háló, a megfelelő körülmények és az időzítés is egyaránt fontos.

A két kutató szerint tévhit, hogy ha benyújtanak egy szabadalmat, akkor az akadályozni fogja egy molekula gyógyszerré fejlesztését, mivel egyetlen cég sem hajlandó milliókat fektetni egy olyan gyógyszerfejlesztési projektbe, amelybe közben bármelyik versenytársa is beszállhat. Persze egy szabadalom elnyerése akár több éves folyamat is lehet, és az is hosszú idő, amíg a kutató beletanul ebbe a tőle távol álló "szakmába".

Versenyhelyzetben döntő tényező lehet az idő, azonban a kutatók szerint egy olyan molekulánál, ahol az ember tudja, hogy nagy eséllyel nincs versenytársa, érdemes kivárni és később a befektető igényei és javaslatai szerint nyújtani be a szabadalmat. Pál Gábor és Málnási-Csizmadia András szerint a pályázati kényszer általában nem segíti az innovációt, hiszen

a pályázatok ütemezése és indikátor-követelményei ritkán esnek egybe az ipar igényeivel,

márpediga befektetőket a piaci igények és tendenciák érdeklik. A Startup Safarin bemutatkozó két gyógyszerfejlesztő céget végül amerikai befektetők segítségével vitték sikerre, mivel itthon még viszonylag gyermekcipőben jár az az innovációs infrastruktúra, ami a fiatalokat startup-alapításra ösztönözné. Kevés az olyan szakember is, aki egyformán érti a tudományos és piaci igényeket.

Az előadók szerint az alapkutatás nem egy pénznyelő feneketlen zsák, hiszen megfelelő környezetben és kellő tudású emberekkel sok innovációt képes kitermelni. Ehhez azonban kiváló hallgatók is kellenek, akik közül azonban nagyon sokan külföldi egyetemeken tanulnak tovább. Ha Magyarországon a fiatal tehetségeket inspiráló és motiváló innovatív tudásgyár segítené, itthon lehetne tartani a jó koponyákat.

Az innováció az erős alapkutatás és az erős oktatás vállán áll

– hangsúlyozták.

A sikeres startupper kutatók megjegyezték, hogy az ELTE-n belül pozitív folyamatok indultak el, de Európában alapvetően még hiányzik az a fajta légkör, amit Amerikában tapasztalnak. Ott egy földrajzilag is szűk területen vannak együtt a legkiválóbb egyetemek, körülöttük pedig a top cégek mellett rengeteg startup, amelyekből pár év múlva szintén kiemelkedő cégek fejlődhetnek ki. Példaként hozták fel, hogy míg az ezredforduló utáni Amerikában az évente szabadalmaztatott mintegy 60 gyógyszerből 48-at nagy gyógyszercégek fejlesztettek ki, manapság az évi 200 szabadalom négyötödét már startupok jegyzik.

Egy gyógyszeripari startup itthon azért is indul nehezen, mert nálunk nincs meg a kellő kapacitás és szaktudás a klinikai tesztek végigviteléhez. Amerikában és Kínában ez megvan, de egy európai kutató, pláne, aki tapasztalatlan az üzleti világban, eleve hátránnyal indul a befektetési ajánlatoknál.

Mindenki azzal foglalkozzon, amit élvezettel csinál – üzente a beszélgetés végén a fiatal kutatóknak Pál Gábor, aki szerint nem olyan kutatási témát kell keresni, amely esetleg később reflektorfénybe kerül, hiszen senki nem tudja előre megmondani, mi lesz sikeres pár év múlva. Viszont amit az ember szeret csinálni, amit élvez, abba sokkal több energiát beletesz és nagyobb eséllyel ér is el benne sikereket.

Forrás: ELTE TTK