A Természettudományi Kar (TTK) programjai

2019. október 11.

10:00-10:20 A molekuláris evolúciókutatás aranykora fizikus szemmel

Mára több mint ezer organizmus és több tucat szövet rákos daganatának genomszekvenciája ismert. A bennük rejlő információ feltárása és hasznosítása a biológia egyik legizgalmasabb kihívása az evolúciós múlt megértése és a rákkezelés jövője szempontjából egyaránt. Az utóbbi évtizedekben a molekuláris evolúció tudománya drámai fejlődésen ment át. Negyven éve pár tucat rövid RNS-szekvencia segítségével fényt derített az élet három doménjére, az utóbbi pár évben pedig teljes genomszekvenciákra támaszkodva bebizonyította, hogy a nem afrikai származású emberek DNS-ének 1–4%-a neander-völgyi eredetű és fényt derített a tumorok rendkívüli heterogenitására. A molekuláris evolúciókutatás sokak szerint aranykorát éli. Ehhez azonban, túllépve az adatgyűjtésen, a rendelkezésre álló adatokat értelmezni képes módszereket kell kidolgozni. Kutatásunk célja különböző időskálákon zajló, a fajok több százmillió éves diverzifikációjától az évtizedekben mérhető tumorkialakulásig terjedő evolúciós folyamatokat koherensen kezelő, teljes genomszekvenciákat értelmező modellek fejlesztése.

Előadó: Szöllősi Gergely egyetemi adjunktus
Helyszín: B épület 172. terem

10:00-10:20 A matematika szerelmesei

Áll a bál a királyi udvarban: a királylánynak négy kérője is akad, de nem tudja eldönteni, kit válasszon. A király az udvari matematikushoz fordul tanácsért. De vajon milyen segítséget nyújthat egy matematikus? És miért van nála traffipax? Mesés előadás a függvények világából.

Előadó: Csomós Petra egyetemi adjunktus
Helyszín: B épület 217. terem

10:20-10:40 A mikrofizika kísérleti feltárása a Nagy Hadron Ütköztetővel

Áttekintjük a mikrofizika néhány aktuális problémáját és azokat a kísérleti módszereket, amelyektől megoldást remélhetünk ezekre. Kiderül majd, hogy a legkisebb és a legnagyobb méretskálák fizikája között is sok érdekes összefüggés van, és még több megválaszolatlan kérdés...

Előadó: Veres Gábor egyetemi tanár
Helyszín: B épület 172.terem

10:20-10:40 Matematika és algoritmusok az iparban: munkafolyamatok optimalizálása

Az iparban számos helyen találkozunk olyan összetett feladatokkal, amelyek hatékony megoldása matematikai megközelítést és számítógépes módszerek alkalmazását igényli. Az előadáson ilyen feladatokból és megoldásokból szemezgetünk.

Előadó: Jüttner Alpár tudományos főmunkatárs
Helyszín: B épület 217. terem

10:40-11:00 M&M: molekulák mágnesekben

A mágneses mező, legyen az kis vagy nagy térerő, sokat elárulhat az atomok viselkedéséről. A mágneses magrezonancia (NMR) spektroszkópiai vizsgálatok „láthatóvá” teszik a vegyületek, biomolekulák szerkezetét, térállását, és az is kiderül, milyen oldatbeli mozgásokra képesek. E tulajdonságok megismerése segít olyan kérdések megválaszolásában, mint például milyen víz van a sajtban, honnan származik a bor, tényleg narancs van-e az üdítőben, hova fog kötődni a fehérjében a gyógyszermolekula?

Előadó: Bodor Andrea egyetemi adjunktus
Helyszín: B épület 172. terem

10:40-10:50 Érdemes-e matematikát tanulni? Mivel foglalkozik egy matematikus?

Készüljünk fel az ipari forradalom óta legelsöprőbb változásra az üzleti világban! (Fortune, 2015. január) Gondolnánk-e, hogy a neves gazdasági magazinban megjelent, The algorithmic CEO című cikk szerzője a matematika hatásáról írt? Tudjuk-e, hogy a matematika friss eredményei hogyan jelennek meg a pénzügyi világban és az iparban? Hol dolgoznak azok a fiatalok, akik matematika szakon tanultak az elmúlt években? Az előadásban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Előadó: Simon Péter egyetemi tanár
Helyszín: B épület 217. terem

10:50-11:10 Képes-e egy nemzeti park a regionális fejlődést előmozdítani?

Az előadásban azt mutatjuk be, hogy a földrajz mennyire komplex problémákkal birkózik. A geológia, a szociológia, a turizmus és a természetvédelem témakörei kapcsolódnak össze igen izgalmasan egy kutatásban, amelynek fő kérdése, hogy egy hátrányos helyzetű térség (jelen esetben Aggtelek és környéke) számára mit jelent az, hogy van egy nemzeti parkja.

Előadó: Telbisz Tamás egyetemi docens
Helyszín: B épület 217. terem

11:00-11:20 Lágy nanorészecskék: mire jó, ami kicsi, puha, de „intelligens”?

Mi a közös a modern rákgyógyításban, a kőolaj-kitermelésben, a biztonsági nyomtatásban vagy a gyerekek reggeli csukamájolaj-fogyasztásában? Mindegyik esetben olyan helyre, illetve közegbe szeretnénk eljuttatni bizonyos anyagokat, ahova maguktól „nem szeretnének” menni. Ebben segíthet a kémia egy rendkívül dinamikusan fejlődő ága, melynek célja olyan kisméretű (néhány nanométertől néhány száz nanométerig terjedő) kapszulák létrehozása, melyek képesek a kívánt anyagokat „becsomagolni” és így eljuttatni rendeltetési helyükre. A dolgot persze tovább bonyolítja, ha a célbajutás után ezeknek az anyagoknak (például gyógyszer-hatóanyagoknak) még a kapszulát is el kell hagyniuk, hogy kifejthessék hatásukat. De hogyan lehet ilyen „intelligens nanokapszulákat” létrehozni?

Előadó: Varga Imre egyetemi docens
Helyszín: B épület 172. terem

11:10-11:30 A Föld-rendszer működése

A geofizikai kutatás egyre részletesebben feltárja Földünk belső szerkezetét, és ennek eredményeként képet nyerhetünk nemcsak bolygónk gömbhéjainak (mag, köpeny, kéreg) kiterjedéséről és fizikai jellemzőiről, anyagáról, de megismerhetjük az ezeket állandó mozgásban tartó folyamatokat és azok jellemző sebességét is. Milyen hatással vannak ezek a folyamatok mindennapi életünkre? Erre mutat példákat az előadás.

Előadó: Timár Gábor egyetemi docens
Helyszín: B épület 217. terem

11:20-11:30 Rejtélyek és kihívások a modern kémiában

Miért érdekes kémiát tanulni? Hol van szükség kémikusokra, és milyen problémák megoldását várják tőlük? Hasznosak vagy károsak a vegyipari termékek? Elképzelhetők-e a modern életünk hétköznapjai vegyipari termékek nélkül?  Melyek a kémia leginkább kutatott területei napjainkban?  Milyen kutatások folynak az ELTE Kémiai Intézetében?

Előadó: Szalai István egyetemi tanár
Helyszín: B épület 172. terem

11:30-11:50 Barátaink vagy ellenségeink a mikrobák?

A mikroorganizmusok léte, előfordulása mind a mai napig kihívás elé állítja az emberi gondolkodást. Különböző betegségekkel, járványokkal már évszázadok óta kapcsolatba hozzák őket, de okozhatják élelmiszerek romlását, felelősek lehetnek korróziós folyamatokért is. Sokan nem tudják azonban, hogy mikroorganizmusok nélkül a földi élet lehetetlen lenne: az anyag- és energiaforgalomban betöltött szerepük felbecsülhetetlen, használjuk őket az iparban, mezőgazdaságban, segítik az emésztést, védik a szervezetet az ellenséges mikrobákkal szemben, nélkülözhetetlenek az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Előadó: Tóth Erika egyetemi docens
Helyszín: B épület 172. terem

11:30-11:45 A vörösiszaptól a klímaváltozásig

Manapság szinte minden nap érkezik híradás valamilyen környezeti vonatkozású balesetről, katasztrófáról, sokszor már fel sem kapjuk ezekre a fejünket. De valójában tudjuk-e, hogy ezek mit jelentenek, mi van a hátterükben és főleg milyen következményekkel fognak járni rövid és hosszabb távon? Az előadásban az érdeklődők aktív bevonásával ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Előadó: Angyal Zsuzsanna egyetemi tanársegéd
Helyszín: B épület 217. terem

11:45-12:00 Környezetkutatás, avagy hogy kerül a fertő a Fertőbe?

Az előadásban szó lesz a környezettudomány sokszínűségéről és arról is, hogy az előadó miért ezt a szakterületet választotta szakmájául. A hallgatóság betekintést nyerhet egy igen izgalmas kutatásba arról, hogyan kerül fekáliás szennyeződés (ürülék) a Fertőbe. Az előadás végére talán mindenki számára egyértelmű lesz, hogy a környezeti problémákat csakis a különböző tudományágak együttműködésével érdemes megközelíteni és lehet megoldani.

Előadó: Hatvani István vendégoktató
Helyszín: B épület 217. terem

12:00-12:20 Vendégünk a MOL: a CH kutatás szépségei és kihívásai

Előadók: Törköly József folyamat és integritás vezető szakértő, Csurgai Ferenc András kutatási munkatárs
Helyszín: B épület 217. terem