A szemléletmód átadása a feladatunk

Olyan dolgokra kell felkészítenünk a hallgatókat és a gyerekeket, amelyekről még voltaképpen nem is tudjuk, hogy micsodák, ezért fő feladatunk a fenntarthatóság szemléletmódjának átadása – fogalmazott köszöntőjében Lehmann Miklós, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese a Fenntarthatóságra nevelés II. című konferencián, amelyet közösen szervezett meg az ELTE TÓK Természettudományi Tanszék és az MTA-ELTE Környezetismeret Tanítása Kutatócsoport.

Yener Bektaş, a törökországi Hacı Bektaş Veli Egyetem professzora plenáris előadásában Carl Sagan csillagász híressé vált mondását („Csillagok anyagából vagyunk”) felidézve a társadalomnak a természettől való eltávolodását járta körbe. Az emberiség történetének nagy változásai mind fajok kihalásához vagy természeti jelenségekhez (tektonikai mozgásokhoz, vulkáni tevékenységhez) kötődtek, a professzor szerint ilyen értelemben a lemeztektonika gyermekei is vagyunk. Példaként említette az indiai és eurázsiai lemez összeütközését, amely létrehozta a Himaláját, a hegylánc pedig szárazabbá tette Afrika éghajlatát. Az éghajlat tehát döntő hatást gyakorolt az emberi evolúcióra, összefüggésben állt többek között a két lábra állással, az agyméret növekedésével vagy például a bőrszín változásával (a sötétebb bőrszín ugyanis jobban véd az UV-sugárzástól).

Yener Bektaş felhívta a figyelmet, hogy az emberi tevékenységek hatása a Földre az atropocén korban vált igazán erőssé, napjainkra pedig már az is kérdésessé vált, hogy meg tudjuk-e állítani a káros folyamatokat. Ehhez az ökológiai nevelés mellett szemléletváltásra van szükség: arra, hogy az ember ne tekintse magát az univerzum középpontjának.

Varga Attila egyetemi docens szerint a társadalom aggodalmai, az ökoszorongás vagy az ökobűntudat érthető jelenségek, a tudomány pedig nem adott még megnyugtató válaszokat olyan kérdésekre, minthogy ki dönti el, mi a társadalmi szükséglet, vagy hogy a stratégiák alkotása során vajon hány generációra kell előretekinteniük a kutatóknak. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézet oktatója plenáris előadásában sorra vette a fenntarthatóságra nevelés főbb pilléreit: propaganda és marketing; nevelés és meggyőzés; együtt tanulás és közös cselekvés.

Jó gyakorlatként hivatkozott a diákok szabadtéri környezetvédelmi foglalkozásaira, amelyek a tapasztalatok szerint erősítik a környezettudatosságot. A kutatásokból az látszik, hogy a negatív klímaérzelmek és az úgynevezett rágódás végső soron pozitívan hat a környezettudatos viselkedésre – összegezte a PPK oktatója.

Tímár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék oktatója a természettudományok komplex oktatásáról szólva hangsúlyozta, hogy a különálló kémia-, fizika-, biológia- vagy földrajzoktatás helyett az olyan kérdésekre lenne érdemes koncentrálni, mint az adatgyűjtés, az internet mint forrás használata, az AI buktatói vagy az önálló, felelősségteljes munkavégzés. Az ELTE Természettudományi Kar ezzel kapcsolatban két alternatívát is vizsgál: az egyik a természettudományos szakirányú tanártovábbképzés, másik pedig a Z-szak.

Előadása végén Tímár Gábor természettudományos becslést játszott a jelenlévőkkel, akiknek a Duna Budapestnél mért vízhozamát kellett megtippelniük. Ehhez azonban előbb meg kellett határozni a használt mértékegységet, a folyó szélességét, mélységét, a víz áramlásának sebességét is, ezzel a gyakorlatban is demonstrálta a bátor kérdésfelvetés és a rutinos információgyűjtés jelentőségét.

A plenáris előadások után a résztvevők hat szekcióban összesen 46 előadást hallgathattak meg.

Forrás: ELTE TÓK