A neveléstudomány útjai az átalakuló világban
Magyarország legnagyobb neveléstudományi tanácskozásán Sziklai Péter, az ELTE tudományos ügyekért felelős rektorhelyettese köszöntőjében a konferencia idei témájára utalva elmondta, hogy a kulturális-társadalmi sokféleség, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia térhódítása új feladatok elé állítják a neveléstudományi kutatásokat. Ezek a változások egyben új, innovatív módszereket tesznek szükségessé, és lehetőséget kínálnak az oktatás hatékonyabbá tételére is. Az oktatás és a neveléstudomány alapvető része az Eötvös Loránd Tudományegyetem értékrendjének és gyakorlatának. „Az oktatás minőségének fokozása és a tudományos közösség erősítése két, egymásba fonódó célunk, ami ebben a konferenciában is tükröződik” – fogalmazott a rektorhelyettes.
Zsolnai Anikó, a PPK dékánja emlékeztetett, hogy a rendezvény célja immár két évtizede az új kutatási eredmények széleskörű megismertetése és megvitatása, valamint a tudományos közélet formálása. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy 2011 és 2018 után az ELTE PPK idén harmadik alkalommal szervezi meg a konferenciát. Az idei év pedig azért is különösen fontos, mert a kar 2023-ban ünnepli megalapításának huszadik évfordulóját.
Győri János, a konferencia elnöke elmondta, hogy az esemény szervezésekor úgy próbálták a neveléstudományt értelmezni, mint ami új helyet, új, érvényes jelentéseket keres magának a társadalom érdekében – egy olyan környezetben, amelyben sok minden gyökeresen megváltozott. Mindehhez elkötelezettség kell és rugalmasság – ahogy azt a konferencia címe is mutatja. Beszédében megemlékezett az Országos Neveléstudományi Konferencia fő megálmodójáról, Csapó Benőről, aki négy hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel hunyt el.
A háromnapos rendezvényen két nemzetközileg is elismert neveléstudományi szakember tartott plenáris előadást. Mark Bray, a Hongkongi Egyetem összehasonlító pedagógiával foglalkozó UNESCO tanszékének professor emeritusa az ENSZ 2015-ben kitűzött fenntartható fejlődési irányelveihez (SDG) kapcsolódóan az oktatás globális kérdéseiről beszélt. Benedict du Boulay, a Sussexi Egyetem mesterséges intelligenciával foglalkozó professor emeritusa a 70-es évektől napjainkig mutatta be a MI-alapú eszközök és módszerek fejlődését. Mint elmondta, a mesterséges intelligenciát már mintegy fél évszázada használják az oktatásban, és a gép irányította rendszerek azóta is számos területen segíthetik a tanulási és tanítási folyamatokat.
A plenáris előadások mellett a konferencia három napja alatt a résztvevők 38 szekcióban mintegy 250 előadást hallgathattak meg. A szakemberek többek között olyan területeken mutatták be friss kutatási eredményeiket, mint a pedagógusok pályaszocializációja, a tanérképzés megújításának tapasztalatai, az oktatástechnológia, az iskolai lemorzsolódás, az iskolaépítészet vagy éppen az interkulturális nevelés. Az előadások mellett az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottsága és több albizottsága a konferencia során tartotta meg nyílt ülését.
További részletek és képek az ELTE PPK honlapján találhatók.