A minőségi hírfogyasztás erősítése

A társadalmi probléma azonosítása

A hamis és téves, vagy megtévesztő információ jelentős mértékben van jelen a hagyományos és a digitális csatornákon; ennek következménye a hírekkel szembeni bizalom csökkenése, elvesztése. Nemzetközi kutatások szerint az európai országok lakosságának 55-70 százaléka bizalmatlan a saját kormányának kommunikációjával, a közszolgálati és a magánkézben lévő hírcsatornák közleményeivel szemben. A bizalmatlanság jelentős részben abból származik, hogy az átlagos felhasználó nem, vagy csak kis mértékben rendelkezik az információ ellenőrzésére vonatkozó ismeretekkel. A tényellenőrző eljárások fejlesztésével és oktatásával kialakítható az az információs műveltség, amely a bizalomvesztést képes kompenzálni az igényes hírfogyasztás erősítésével

A kutatás eredménye:

Pedagógusok számára tananyag/módszertani-fejlesztés készült, amely segít a felhasználónak abban, hogy felismerje a saját hírfogyasztási szokásainak gyengeségeit.

A kifejlesztett módszer bemutatása:

Pedagógusok számára készült tananyag/módszertani-fejlesztés segít a felhasználónak abban, hogy felismerje a saját hírfogyasztási szokásainak gyengeségeit. A tananyag egyfajta visszajelzést ad a felhasználónak a hírfogyasztási magatartásáról, ezáltal erősítve az önreflexív fogyasztói magatartást. Felhasználóbarát formában, gamification elemeket tartalmazva naplózza és értékeli az adott felhasználó hírfogyasztását, és visszajelzést ad róla. A nemzetközi tapasztalatok áttekintése ugyancsak megtörtént, ezen a téren a publikáció előkészítése zajlik. Tananyagok:

• Mi van az igazságon túl - Az álhírek világa
• Miért hiszünk az álhíreknek?
• Összeesküvés-elméletek és veszélyeik

Kapcsolat

Polyák Gábor egyetemi tanár (ELTE Bölcsészettudományi Kar)
E-mail
Lehmann Miklós egyetemi docens (ELTE Tanító- és Óvóképző Kar)
E-mail
A kutatás 2022–2023-as szakaszáról itt található bővebb információ.