A középkori Kína népi vallásos világa

A középkori Kína népi vallásos világában egy buddhista elemeket magába olvasztó rendszert dolgoztak ki a testet elhagyó lélekkel kapcsolatban. A Kínában, majd később Japánban is népszerű elképzelés szerint a léleknek az egyén halála után három éven belül a „Tíz király”, tulajdonképpen tíz bíró udvarában kell megjelennie: hét héten keresztül egy-egy bírónál, illetve a 100. nap után, az 1. év után és végül a 3. év után az utolsó háromnál. Az apokrifnek számító Tíz király szútrában részletesen leírt ítélkezési és büntetési folyamatban az élő rokonok különféle vallásos jócselekedetek révén aktívan közreműködhettek annak érdekében, hogy elhunyt rokonaik az egyes bírók udvarában minél enyhébb szenvedésnek legyenek kitéve.

Az előadás a fenti rendszer Dunhuangból és Ningbóból származó képi ábrázolásait tekinti át, Kósa Gábor részletesen elemzi e képtípus nem buddhista kontextusban alkalmazott ábrázolásainak ikonográfiai üzenetét is.

Facebook