A Kossuth-címer

Az „igazi” Kossuth-címert 1479-ben az 1849-es kormányzó őse, Kossuth Miklós kapta I. Mátyás királytól, a közfelfogás azonban a Szent Korona nélküli kiscímert illeti e névvel. Ez utóbbi díszítő elemként már a 16. század óta gyakran szerepel, államcímer rangjára azonban csak három alkalommal (1849, 1918–19 és 1946–1949) emelkedett egy rövid időre. Sokan tévesen a koronátlan kiscímert a köztársaság, a koronásat pedig a királyság mint államforma szimbólumának tartják. A korona inkább szuverenitás jelkép, s nélküle ábrázolt államcímerünket kevésbé szerencsés Kossuth Lajoshoz kapcsolni.   

Bertényi Iván történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora 1963-ban diplomázott az ELTE BTK történelem-magyar nyelv és irodalom szakán, majd a bölcsészkar Történelem Segédtudományai Tanszékén dolgozott gyakornok tanársegédként. 1968–1975 között adjunktus, 1975–1990 között docens, 1990-től egyetemi tanár, 1999–2004 között pedig tanszékvezető volt. 1986-tól a történelemtudomány doktora (MTA), 1998-tól a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, 1988-tól a Madridi Királyi Heraldikai és Genealógiai Akadémia levelező tagja, 1970-től a Nemzetközi Heraldikai Akadémia levelező, majd 1976-tól rendes tagja.