A jog szociálpszichológiája

A jogtudomány és pszichológia részéről hosszú évek óta mutatkozik érdeklődés egymás mondanivalója, eszközrendszere és releváns eredményei iránt. A jog társadalmi intézményrendszere hasznosítja a pszichológiai szaktudást, amikor szakértőket von be igazságügyi eljárásokba, ám a jogtudomány csak epizodikusan vette mindeddig figyelembe a pszichológia szakmai felismeréseit az emberi kapcsolatokról, a társadalmi viszonyokról, mint amelyek a társadalmi valóság egyik vetületét képezik. A pszichológia figyelme többnyire az egyénre és a személyek közötti kölcsönhatásokra koncentrálódik, ilyen értelemben szól a normákról, az ezekhez fűződő személyes beállítódásokról, különös tekintettel a deviáns magatartásra. E tipikus kérdésfeltevések mellett azonban nem sikkadhat el az a közös érdekű terület, amely az embereknek az államhoz és intézményeihez, a jogrendhez és a politikai hatalomgyakorlás rendszeréhez – különösképpen a demokráciához – kapcsolódó elvárásait, ítéletalkotását, motivált viselkedését kutatja.

A kötet a jog szociálpszichológiájáról szól, gyűjt és rendszerez irodalmat, vizsgál hazai tapasztalatokat, igyekszik megfogalmazni a jogalkotás és alkalmazás szempontjából is figyelmet érdemlő tanulságokat. Ez az úttörőnek tekinthető, sokszínű, szakmai nézetkülönbségeket is sejtető áttekintés az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának többéves munkáját tükrözi, és azt célozza, hogy mondanivalója hasznosítható legyen a két tudományterület művelői számára és az oktatásban is.

A kötetet Gajduschek György tudományos főmunkatárs, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének osztályvezetője és Csepeli György, az ELTE TáTK Szociálpszichológia Tanszék professor emeritusa mutatja be.

Regisztráció (kötelező)

Forrás: ELTE PPK