A hálózatok szakértője
Kerek egy éve indult el az "ELTE Sikerek" előadássorozat az Alumni Központ szervezésében. A hetedik alkalommal megrendezett szerda estén a központot vezető Pataky Csilla ELTE Alumni menedzser üdvözlője után Vicsek Tamás akadémikus, egyetemi tanár, az ELTE–MTA Statisztikus és Biológiai Fizika kutatócsoportjának vezetője méltatta az előadó munkásságát, kezdve attól, hogy őt harminc évvel ezelőtt az alapszakos egyetemista megkereste. Azóta is folyamatosan tartják a kapcsolatot, ő volt a témavezetője, amikor MSc dolgozatát Magyarországon írta, és azóta is követi pályájának állomásait: az intézetalapítást, illetve a skálafüggetlen hálózat felfedezését, ami a hálózatkutatás elindítója lett az egész világon.
Barabási Albert-László 1991-ben végzett a TTK-n, majd Bostonban folytatta tanulmányait. Munkája hamarosan a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok felfedezéséhez vezetett. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell. Eredményeit számos díjjal ismerték el, köztük Neumann János-plakettel és Prima Primissima díjjal. Mintegy húsz éve foglalkozik hálózatokkal.
Előadásában rávilágított a hálózatkutatás komplexitására: a kutatók eredményei hasznosíthatók a kutatás, a sport, az üzleti élet, a művészet területén egyaránt. De a társadalmi hálók is leírhatók a matematika segítségével, sőt a sejtjeinkben található fehérjehálók vizsgálata is lehetőséget ad a betegségek új szempontból történő tanulmányozására. Háló az univerzum is, és vannak szakmai vagy kommunikációs hálók is.
Hallhattuk Barabási gondolatait az én helyéről a hálózatban, és annak hatásáról az én sikerére, arról, hogy
a teljesítmény mérhető és korlátos, a siker viszont mérhetetlen és korlátlan,
s míg az előbbi esetén néha csak hajszál választja el az első helyezettet a másodiktól – a sort egy exponenciális függvény írhatja le –, addig az utóbbinál többszörös szorzó is jellemezheti a siker mértékét – melyet inkább hatványfüggvény jellemezhet.
A sikert kutatva saját példáját is elemezte: a közösség vajon mikor dönt valakiről úgy, hogy sikeres legyen? Barabási munkásságának első harmadát a módszeres, tudatos építkezés jellemezte: kitartó munka, sűrű publikálás. Majd sok év után jött a hirtelen áttörés, amelyet a hálózatkutatásra való áttérésének köszönhetett: rengeteg publikáció a Nature és Science magazinokban, impozáns, 183 ezres hivatkozási szám.
Taglalta és érdekes példákkal szemléltette a kutatók életének alakulását, fázisait, a Nobel-díj megszerzésének esélyeit, lehetőségeit, mérhetőségét és jósolhatóságát. Meglátása szerint azokat nevezhetjük ma zseninek, akiknek a keze benne van több felfedezésben is.
A sport esetében, mondta, a teljesítmény jól mérhető, a művészeteknél azonban ez nem így van. Jómaga is műgyűjtő, ezért összesítette az elmúlt 40 év kiállításainak adatait az egész világról, és elmondhatja, hogy pontosan megjósolható a siker annak alapján, hogy egy alkotó mikor és hol állított ki. A művészeteknek egy egész fejezetet szentel majd szeptemberben megjelenő, A képlet (The Formula) című új könyvében (mely személyes törekvéseinek újabb mérföldköve lesz), bebizonyítva, hogy
minél kevésbé mérhetető a teljesítmény, annál inkább jósolható a siker,
hiszen a hálózatban minden adat benne van, ami a becslést lehetővé teszi.
Arra is kitért, hogy jó ötletből sok van, sikeres megvalósításból viszont kevés. Jól megfigyelhető, különösen az üzleti szférában, hogy az ötlet megvalósításához a forrásokat gyakran nem az ötletszerző kapja, hanem az, akiről elhiszik, hogy sikerre viszi az ügyet. A teljesítmény alapvető a sikerhez, de az eredmények publikálása, megosztása, "tálalása" elengedhetetlen a hírnévhez, a titokban alkotókat ritkán fedezik fel.
Az elismerés nem a teljesítménytől függ, hanem attól, hogy a közösség mit lát a teljesítményből, kihez rendeli hozzá.
Szó esett az oktatási rendszer jelentőségéről is a tehetség kibontakoztatásában. Ezt saját családja, három gyermeke szempontjából is fontos kérdésnek találta a Boston–Budapest vonalon gondolkozva. Eddig semmilyen kutatást, objektív információt, eredményt, mérőszámot nem talált arra nézve, hogy volna bármilyen összefüggés az iskola és a tanuló teljesítménye között – mondhatni, teljesen mindegy?! A tehetség vélhetően bárhol kibontakozik.
"Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek a sorozatnak a része lehetek, nagy öröm számomra újra itt lenni az ELTE-n" – mondta végül, majd előadását azzal a reménnyel zárta, talán inspirálni tudta hallgatóit, hogy ne csak arról gondolkodjanak, hogyan legyenek jók a szakmájukban, hanem azt is gondolják végig, hogy értékeik, tudásuk hogyan adódik át a társadalom számára.
A teltházas előadáson az egyetem valamennyi karáról és minden korosztályból érkeztek vendégek, jelen volt Darázs Lénárd rektorhelyettes, Zentai László rektorhelyettes, a TTK képviseletében pedig Jánosi Imre dékánhelyettes.
Az előadás hamarosan rövidítve és teljes egészében is felkerül az ELTE Youtube-csatornájára.
* Az ELTE Alumni Alapítvány által szervezett rendezvény sikeréhez hozzájárult: a Nemzeti Együttműködési Alap.
Barabási Albert-László
Barabási Albert-László
0
/
0
0
/
0