A grafit rejtélyes esete

2023. október 16. 17:00 - 18:00
ELTE TTK Sztrókay terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C) és online
2023. október 16. 17:00 - 18:00
ELTE TTK Sztrókay terem (1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C) és online
A grafit alapvető fontosságú nyersanyag, amelynek különösen kedvező kémiai és fizikai tulajdonságai vannak, mint például a vezetőképesség vagy a kémiai ellenállóképesség. Jelenleg a világ éves grafittermelése körülbelül 1 millió tonna, de az előrejelzések alapján a globális grafitszükséglet 2050-re ennek mintegy négyszeresére fog növekedni. A növekedés egyik fő mozgatórugója az energiatárolási kapacitás tervezett drasztikus növelése, amelynek révén a felelős forrásból származó nyersanyagok beszerzése az eddigieknél is fontosabb szerepet fog játszani. Ugyanakkor az akkumulátornyersanyagok – köztük a grafit – természetes előfordulásainak megkülönböztetésére, illetve a terméklánc mentén való követhetőségére nincs rutinszerűen alkalmazott protokoll. A kész megoldások hiánya elszomorító lehet ugyan egyes döntéshozók számára, néhány detektívszemléletű geológusnak viszont ez inkább kihívást jelent.
Az előadás betekintést nyújt egy adott nyersanyag visszanyomozhatósági protokolljának kifejlesztésébe, és a következő kérdésekre keresi a választ: Hogyan lehet beszerezni a kutatáshoz szükséges mintákat? Reális elképzelés-e egy globális reprezentatív mintagyűjtemény/adatsor összeállítása? Hogyan készítsük elő a mintákat? Mit mérjünk: szerkezeti paramétereket? Nyomelemeket? Izotópokat? És végső soron, hogyan értelmezzük a kapott adatokat? Az előadás során többek között Raman-spektroszkópiai, szén-stabilizotópos, oldatos ICP-MS, lézerablációs ICP-MS és LIBS adatok kerülnek reflektorfénybe, az előadó emellett külön figyelmet szentel a LIBS geológiai alkalmazhatóságának és a többváltozós adatelemzésnek Pythonban.
Arató Róbert kutatói pályafutását az ELTE Ásványtani Tanszék alapszakos hallgatójaként kezdte. A Göttingeni Egyetem Termokronológiai Laboratóriumban eltöltött egyéves ösztöndíj után, 2014-ben szerzett geológusi diplomát az ELTE-n. PhD-s évei során (2014-2017) a Bayerisches Geoinstitutban kísérleti geokémiával és a magnetit-olvadék oxibarometriával foglalkozott. 2018 óta a debreceni Atommagkutató Intézet K/Ar laboratóriumában a hasadványnyomos kormeghatározásért felel. Nemrégiben Marie-Curie ösztöndíjasként a Göttingeni Egyetemen dolgozott a hasadványnyom-számolás automatizálásán, gépi látás segítségével. Jelenleg egy Horizon Europe kutatási projektben vesz részt kritikus nyersanyagok nyomonkövethetőségével kapcsolatban a Leobeni Egyetemen. Érdeklődése a termokronológiától a termobarometriáig és a szedimentológiáig terjed, a Litoszféra Kutatócsoporttal pedig évek óta szoros szakmai és baráti kapcsolatot ápol.