3 percben a kutatásról

Az ELTE az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) keretében első alkalommal hirdetett liftbeszédversenyt a programban részt vevő alapképzéses, mesterképzéses, doktorandusz, doktorvárományos és posztdoktor ösztöndíjasok számára. Az indulóknak három-három perc és egyetlen prezentációs dia állt rendelkezésre, hogy kutatási területüket tömören és érdekfeszítően bemutassák a közönségnek. 

A liftbeszéd rendkívül nehéz tudománykommunikációs műfaj, amelyben egyaránt fontosak az előadó prezentációs készségei, a beszéd logikus felépítése és a laikusok számára is közérthető fogalmazásmód. 

A pályázatra 26-an jelentkeztek, akikből előszűrést követően a zsűri kiválasztotta a 10 legjobbat. Ők a 2025. március 5-én, az EKÖP ELTE Nyílt Napon megrendezett élő döntő fordulón a nagyközönség előtt is bemutathatták előadásukat. A tíz döntős ösztöndíjas és témája: 

• Baranyai Lili (BTK, alapképzés) – Magyar nyelvjárások akusztikai és dialektometriai vizsgálata 
• Csimma Viktor (IK, mesterképzés) – Hogyan ne robbantsunk fel egy atomerőművet – függő típusok felhasználóközelben 
• Dianovics Dominik (PPK, mesterképzés) – Egy problémákkal teli tudományos publikációs rendszer lépései 
• Galiger Gergő (IK, doktori képzés) – Mesterséges intelligencia a budapesti közlekedéstervezésben 
• Góczon Tamás (BTK, doktori képzés) – Imázsépítés a római politikai kultúrában 
• Horváthné Dani Brigitta Roxána (TTK, doktori képzés) – A mosás környezeti hatásai 
• Pérez Fraga Paula (TTK, posztdoktor) – I KNOW YOU! Human discrimination in socialized wild boars 
• Tuza Benedek (TTK, doktori képzés) – Mitől válik egy város jó hellyé? 
• Vikár Míra (PPK, mesterképzés) – A gyermekvállalási szándék pszichoszociális összefüggései 
• Vörös Emese Hargita (ÁJK, mesterképzés) – A digitális állampolgárság szerepe a digitális szakadék felszámolásában 

A zsűri tagjai Darázs Lénárd általános rektorhelyettes, Kóczián Lilla intézményi EKÖP-koordinátor, Ranga Adrienn minisztériumi osztályvezető, Szöllősi Szilvia intézményi EKÖP-KDP alprogram koordinátor és Teslár Ákos tudománypolitikai irodavezető voltak. A zsűri döntése értelmében az első helyezett Galiger Gergő, a második Horváthné Dani Brigitta Roxána, míg a harmadik Vikár Míra lett. 

Galiger Gergő az Informatika Doktori Iskola és a Budapesti Közlekedési Központ kötelékében végzi a mesterséges intelligencia elméleti tanulmányozásán alapuló kutatását. Projektjében a BKK és a Waze navigációs rendszer forgalmi adataiból nagyméretű közlekedésbiztonsági adathalmazt hozott létre. Az így kapott adatokból és a Budapesten megengedett legnagyobb sebességhatárokból egy mesterséges intelligencia modell segítségével megbecsülte a várható balesetszámokat és ezen balesetek potenciális helyszínét. Következtetései alapján a fővárosban már nyolc helyen csökkentették a megengedett sebességet, és ennek a balesetek számára gyakorolt kedvező hatása máris számszerűsíthető. 

Horváthné Dani Brigitta Roxána, a Környezettudományi Doktori Iskola doktorandusza, a mosó- és tisztítószerek, valamint a használt, nem megfelelően ártalmatlanított hulladékolaj káros fizikai és kémiai hatásait vizsgálja az élővizekre és azok ökoszisztémájára. A vízhiány mérséklésére tett erőfeszítések magukkal vonják a környezetbarát mosó- és tisztálkodószerek iránti igény növekedését. A jelen kutatás a használt sütőolajból újrahasznosítással gyártott folyékony mosószerek ökológiai hatásaira fókuszál. 

Vikár Míra, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar mesterképzéses hallgatója a hatékony családpolitikai intézkedések kidolgozásához szükséges, a gyermekvállalást befolyásoló tényezők felderítésén dolgozik. Magyarországon a teljes termékenységi arányszám alatta van a népesség fenntartásához szükséges arányszámnak, a születésszám csökkenésének negatív következményei vannak az egyénre és a társadalomra nézve is. A kutató olyan, egyéni, társas és társadalmi tényezők szerepét vizsgálja a gyermekvállalási hajlandóságban, mint a megfelelő társas támogatás megléte, a gyermekellátó intézményrendszer működése, az egyéni általános kompetenciaérzet és nők esetén a várandóssággal kapcsolatos testi változások miatti aggodalom. 

A díjat a nyertesek a tudományos tevékenységükhöz kapcsolódó kutatóútra használhatják fel. A verseny nemcsak a résztvevők számára biztosított értékes tapasztalatokat, hanem a közönségnek is lehetőséget adott arra, hogy betekintést nyerjen az ELTE-n folyó sokszínű és magas színvonalú kutatásokba.