Digitálisan is kutatható az ELTE állatkoponya-gyűjteménye
Csörgő Tibor, az ELTE Természettudományi Kar tudományos segédmunkatársa évtizedek óta gyűjt állatkoponyákat a biológusok anatómiaoktatásához. A koponya alakja ugyanis jelentősen eltér a fajok és fajták között, főként a kutyáknál, ahol például az agarak koponyája hosszú, a manapság népszerű francia bulldogoké pedig gömbölyű.
Egy koponya-biobank értékes forrást jelenthet az oktatásban, orvoslásban és az evolúciós kutatásokban is. Például Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóintézet igazgatója, valamint etológusok részben erre a gyűjteményre alapozva állapították meg, hogy a megváltozott szelekciós hatásoknak köszönhetően az utóbbi kétszáz évben kitenyésztett kutyafajták agya nagyobb, mint az ősi eredetű fajtáké.
Bernáthegyi kutya koponyája különböző nézetekből. Első sor: jobb, bal és elülső nézetek. Második sor: felülről, alulról és hátulról. (Kép: Czeibert Kálmán)
A digitalizálást Czeibert Kálmán állatorvos-neuroanatómus végezte, együttműködésben a Medicopus Nonprofit Kft. kutatási egységének képalkotó szakembereivel, Csóka Ádámmal, Donkó Tamással és Petneházy Örssel. Összesen 431 koponyát digitalizáltak nagyfelbontású orvosi komputertomográf használatával: 152 kutyafajta, 9 macskafajta és 12 vadon élő rokonfaj, köztük farkas, sakál, prérifarkas, leopárd, szervál koponyáját.
Az adatbázist július 16-án mutatta be a Nature lapcsaládhoz tartozó Scientific Data folyóirat. A tanulmány levelező szerzője, Kubinyi Enikő, az MTA-ELTE Lendület Társállat és az ELTE NAP Kutyaagy kutatócsoportok vezetője szerint "a digitális koponyabank használható összehasonlító anatómiai és evolúciós vizsgálatokra, állatorvosok és biológusok képzésére, valamint akár gépi tanulási algoritmusok fejlesztésére is, például automatizált fajazonosításhoz és állatorvosi diagnosztikához".
Forrás: ELTE Biológiai Intézet
Borítókép: Koponyák a CT szkennerben (Fotó: Czeibert Kálmán)