Eltérő DNS-szakaszok kínai és európai emberek bélflórájában
Néhány évtizeddel ezelőtt a kutatók úgy gondolták, hogy az ember génállománya önmagában határozza meg az ember egyedfejlődését és betegségeit. Később kiderült, hogy az emberi agy kapcsolatai vagy az immunrendszer fejlődése sok véletlen lépést tartalmaznak. Ezek a véletlen lépések okozzák, hogy egypetéjű ikrek egyike 1. típusú cukorbeteg lesz, a másikuk nem. Hasonlóan, az emberi bélflóra is inkább környezeti hatásoktól és csak kevésbé az emberi genomtól függ. Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi kutatócsoport az emberi bélbaktériumokat tanulmányozva néhány emberi „enterotípust” határozott meg, ezek olyan különböző baktériumközösségek, amelyek megléte embercsoportokra, illetve ugyanazon földrajzi területen élő emberekre (például Japán) jellemző.
Az enterotípusok leírása, illetve vizsgálata azért is érdekes, mert ha lényegesen különböző bélflórával rendelkező két betegnek ugyanazt a tablettát adjuk, akkor ez egyik beteg bélflórája a gyógyszer hatóanyagait máshogy bonthatja le, mint a másik beteg bélflórája, és így ugyanaz a gyógyszer két különböző hatást fejthet ki, akár nagyon közeli vagy akár azonos humán génállománnyal rendelkező két beteg esetében is.
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói, Szalkai Balázs doktorandusz és Grolmusz Vince egyetemi tanár olyan rövid DNS szekvenciákat találtak, amelyek gyakorisága jelentős eltérést mutat európai és kínai minták között. Így például az ATAATGGC sorozat sokkal gyakrabban fordul elő kínai, mint európai mintákban (az A az adenin, a T a timin, a G a guanin és a C a citozin nukleotidot jelöli). A rövid DNS szakaszok statisztikailag szignifikáns különbségeinek leírásával lehetőség nyílhat olyan egyszerű diagnosztikai eszközök kifejlesztésére, amelyek az emberi enterotípusokat meg tudják határozni.