E-learning workshop az ELTE-n

Orosz Éva nyitóbeszédében elmondta, az Egyetem vezetése elkötelezett az e-learning-stratégia támogatásában: biztosítani kívánja azokat a feltételeket, amelyek az innovációhoz szükségesek. A workshop jó alkalom arra, hogy fóruma legyen a jó gyakorlatok megosztásának, az itt bemutatott újító ötletek pedig egy befogadó közegben valósulhatnak majd meg és terjedhetnek tovább.

Az első előadó Abonyi-Tóth Andor, az Informatikai Kar egyetemi adjunktusa volt, aki az elektronikus tananyagok akadálymentes előállításáról beszélt. Prezentációjában arról számolt be, hogy sokszor maguk a keretrendszerek sem felelnek meg az ergonómiai és akadálymentességi követelményeknek, és bemutatott néhány példát a Web Akadálymentesítési Útmutató alapján. Hangsúlyozta, hogy fontos a tananyagkészítők és oktatók érzékenyítése a felhasználók speciális igényeire. Célkitűzés lenne az akadálymentesség egy magasabb szintjét elérni, amihez eszköz lehet az általa ismertetett, jól ismert formátumú sablonokkal (pl. Word, Excel) működő tananyag-generátor.

Turcsányi-Szabó Márta, az IK egyetemi docense előadásában a T@T Kuckót mutatta be, amely a kutatólabor és a közösségi tér olyan különös keveréke, ahol foglalkozásokat, bemutató órákat tartanak a legkisebbek számára is. 2016. január 28-án adták át a labort, amely az élményalapú tanulás otthona kíván lenni. Az informatika és a digitális írástudás népszerűsítésére már több programot is megvalósítottak, például a családi napot a Digitális Témahét keretében, a Scratch-napi rendezvényeket és a Lányok Napját. A gazdag technológiai hátteret mozgósító órák keretében a tanulók kreativitásának és problémamegoldási készségeinek fejlesztését tűzik ki célul. Turcsányi-Szabó Márta beszámolt arról is, hogy péntekenként innovatív tanári foglalkozásokat tartanak és sikerrel akkreditáltattak egy 60 órás tanártovábbképzést, így a T@T Kuckóban szívesen fogadnak tanárszakos hallgatókat is.

Lénárd András, a Tanító- és Óvóképző Kar Digitális Pedagógiai Tanszékének adjunktusa a tananyagfejlesztésről beszélt: előadásában elmondta, hogy a TÓK-on birtokában vannak a módszertani tudásnak, ami a 6-12 éves korosztály számára készülő oktatóanyagok fejlesztéséhez szükséges, azonban sajnálatos módon a fejlesztők ritkán vonnak be módszertani segítséget. Projektjükben az is kivételes, hogy a szoftverfejlesztési folyamatban nem csak az alkalmazás, de az ötletelés szakaszába is bevonták a célközönséget, az alsós tanulókat, így az egysíkú oktatóprogramok helyett egy gyerekszakértői csoport segítségével, részben kívánságlista alapján dolgoztak. 350 feladatsor fejlesztésére került sor, ami 2016. június 30-ig ingyenesen elérhető az Okosdoboz oldalon. Az alsó tagozatos tananyagok fejlesztésébe bevont pedagógusok jóvoltából tanári leírások és módszertani tippek is belekerültek a csomagba.

Sarbó Gyöngyi, a TÓK egyetemi tanársegédje alsó tagozatos diákok számára fejlesztett robotika-foglalkozásokról tartott előadást. Kifejtette, hogy ezek a foglalkozások miképpen segítik elő a tanulók algoritmikus és problémamegoldó gondolkodásának fejlesztését tapasztalati úton, a BeeBot segítségével. A gyerekek játékos módon megismerkednek a kódolás alapelveivel, hiszen megoldási terveket és saját pályákat készítenek a BeeBotok programozása során. A foglalkozások a Nemzeti Alaptantervhez is kapcsolódnak, a robotika, és az informatika a matematika tantárgy megismerés témaköreibe integráltan is tanítható.

Kárpáti Andrea, a Természettudományi Kar egyetemi tanára és Babály Bernadett a térszemléletet statikus és diagnosztikus tesztekkel mérő feladatokat ismertettek előadásukban, amelyek az eDia diagnosztikus online értékelési rendszerhez, az MTA és a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjának nemzetközi hírű fejlesztéséhez készültek. Mára már több mint százezer feladat érhető el a rendszerben, amelyek az olvasás-szövegértés, matematika, természettudomány mellett további tizennyolc kognitív és affektív készség és képesség fejlettségének mérésére alkalmasak. A vizuális képességekkel kapcsolatos feladatokat már nagymintás tesztelésnek is alávetették, így az eredmények összehasonlíthatóak és értékelhetőek. A rendszer azonnali, személyre szabott visszajelzéseket képes adni a 10-13 éves gyermekek téri képességeiről. A fejlesztésnek komoly nemzetközi visszhangja van, például a finn és a kínai oktatási kormányzat is teszteli több nagy iskolakörzetben. A pszichomotoros és kognitív működések elektronikus diagnosztikus mérési rendszere fontos jelzője lehet az oktatási programok eredményességének is. Az optimális tesztkörnyezet kialakításához a vizuális kommunikációt vizsgáló feladatoknál szemmozgáskövetés vizsgálatokat is végeznek.

Bereczki Enikő Orsolya, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Oktatáselméleti Tanszékének doktorandusza tanárszakos hallgatók pedagógiai, technológia és szaktárgyi tudásának fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást. A modern eszközök a pedagógiában kurzus oktatójaként nagy hangsúlyt fektet az IKT-eszközök tudatos alkalmazására, hogy azok valóban 21. századi módon lehessenek jelen az oktatásban, szolgálva a tudásépítést, az együttműködést, a problémamegoldást és az önszabályozást. A tanárszakos hallgatók az eszközhasználatot módszertani tudatossággal párosítva tanulják, mikrotanítás keretében, amit pedagógiai tervezés előz meg, majd megbeszélés és újratervezés követ.

Dóczi Brigitta, a Bölcsészettudományi Kar adjunktusa egy olyan kurzus fejlesztésének és alkalmazásának tapasztalatairól számolt be, amely kizárólag online formában, valamint blended, azaz kevert, online és kontaktórát is tartalmazó formában lenne megtartható. A fejlesztés során projektszemléletű, gyakorlatorientált, és a tanári készségek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektető felsőoktatási tananyagot dolgoztak ki. Tartsay Németh Nóra, a BTK adjunktusa előadásában a blended learning fogalmát járta körül, és több olyan eszközt mutatott be, amiket sikerrel alkalmazott a kurzusain: az online gondolattérképeket, a kollaboratív könyvjelzőket és dokumentumokat, az online prezentációkat és teszteket, illetve a tanulókártyákat.

A workshop az IKT-eszközök nyújtotta alkalmazási lehetőségek módszertani kérdéseire is fókuszált, hiszen a technológiai tudás mellett nem elhanyagolható a kognitív képességek fejlesztése, a tananyagkészítés, a szoftverfejlesztés, az eszközválasztás során pedig messzemenően figyelembe kell venni a célközönség életkori sajátosságait, a tanulásmódszertani szempontokat és a speciális igényeket, valamint a szaktárgyak sajátosságait is. Az előadásokon ismertetett kezdeményezések, fejlesztések és a digitális írástudás fejlesztésének népszerűsítését célzó színes programok már a workshop alatt ígéretes jövőbéli együttműködésekre adtak reményt. A Rektori Kabinet Oktatásfejlesztési és Tehetséggondozási Irodája a tavaszi képzéseken résztvevők számára igény esetén egyéni konzultációs lehetőséget biztosít. A következő tanév során pedig újabb workshopokkal és képzésekkel kíván fórumot biztosítani az e-learning iránt érdeklődő oktatóknak és kutatóknak.